Nagy örömünkre a karácsonyi istentisztelet nem a szokott helyünkön, a templom kápolnájában zajlott, hanem megkaptuk erre a nagytemplomot. A gyülekezet lelkészével mentorom, Pető Teréz tárgyalta le már jó előre, hogy ez az ünnepi alkalom méltó helyszínen lehessen. A lelkész szívesen bocsátotta rendelkezésünkre a templomot, és maga is részt vett az alkalmon. Még az istentisztelet előtt vezetett végig a templomon, mutatta meg az oltár körüli teendőkkel kapcsolatos dolgokat, és lelkészi testvérként áldott szolgálatot kívánt nekünk.
Ünnepi műsorral készült az alkalomra a berlini 86. Apáczay Csere János cserkészcsapat is. A fiatalok részéről az énekeket Konthúr Zita tanította meg és vezette. Ehhez tartozott egy különleges karácsonyi árnyjáték, mely megelevenítette a gyülekezet tagjainak a betlehemi látképet.
Én ezenkívül még egy feladattal bíztam meg a fiatalokat, a karácsonyi történet felolvasásában, amit 6 részre osztva adtam ki nekik. A prédikáció előtt olvasták fel egymás után az ismert történetet Lukács evangéliuma alapján.
Az alkalmon jómagam szolgáltam prédikációval, míg feleségem, Sinkó-Szabó Lilla liturgusként vett részt. Pál apostol filippi levelének zárása alapján az örömre, a karácsonyi csoda átélésére tettem a hangsúlyt. Az emlékezésre, mely nagy segítségére lehet az embereknek hazájukban, és attól messze egyaránt.
Végül úrvacsorai közösségben adtunk hálát az elmúlt évért, és készültünk fel lelkileg az előttünk álló időszakra.
Istentiszteletünk után nagyszabású szeretetvendégséget szerveztünk a gyülekezettel. A finomságokat a gyülekezet tagjai, illetve a cserkészek hozták az asztalra. Jól esett a szendvics, és a sütemény, de leginkább a forralt bor, és a meleg tea az esőbe hajló időben.
Nagy örömünkre szolgált, hogy nem csak Berlinből, hanem a környékről is jöttek magyarok az alkalmunkra. Így sikerült megtölteni a termet. A szeretetvendégségen tudtuk meg, hogy valójában milyen sokan vagyunk, hiszen alig tudtunk elférni a teremben.
Végül, a kellemes beszélgetések után boldog karácsonyt kívánva tértünk haza. Reméljük, a gyülekezet tagjai, és a vendégeink egyaránt lelkileg megerősödve indulhattak hazafelé.
