Nagyszabású komolyzenei koncert népszerűsítette a magyar zeneszerzők műveit Montrealban
A rendezvényről a montreali online sajtóban már hetekkel az esemény előtt több riport, illetve szervezőkkel készített interjú jelent meg, melyek az érdeklődők számára betekintést nyújtottak a kulisszatitkokba, a próbafolyamatba, felfedték továbbá az ígéretes projekt megálmodóit és kivitelezőit.
Julius Frohlich, a Music of Hungary producere és a KIN Experience alapítója magyar származású kanadai üzletember, akinek nem volt nehéz megtalálni a közös hangot a projekt művészeti igazgatójával, Sebastian Haboczki lírai tenorral. A produkcióhoz olyan – a komolyzenei világban elismert – művészeket nyertek meg, mint az amerikai Melissa McCann szopránt, Lakatos István hegedűművészt, valamit Paul Digout zongoraművészt. Haboczki elmondása szerint nem titkolt célja a közönséget képzeletbeli utazásra vinni a magyar vidékekre. Vallja, hogy egymás kultúráinak a felfedezése által hidakat építhetünk a másik ember jobb megértése és a közösségépítés felé vezető úton. Erre pedig a zene mint egyetemes nyelv a legalkalmasabb közeg.
Melissa McCann szoprán számára a koncert azért is különleges, mert ezeket a válogatott műveket ritkán lehet hallani. Véleménye szerint annak ellenére, hogy a magyar zeneszerzők érdeme vitathatatlan ebben a műfajban, a konzervatóriumokban és a zeneiskolákban méltatlanul elhanyagolják a magyar vokális zenét. És bár Kodály élete és karrierje nagy részét a magyar népdalok kutatásának és feldolgozásának szentelte, ezek szinte alig hallhatóak a koncerttermekben.
Paul Digout együttműködő zongoraművész és énektanár megtiszteltetésnek tartja, hogy egy színpadon léphet fel István Lakatos virtuóz hegedűművésszel.
A tehetségüket már bizonyító közreműködők felsorakoztatása mellett a rendezvény másik érdeme, hogy jótékony célokat is szolgál: nonprofit szervezeteket támogatnak a bevételből. A főszervezők és a háttérmunkát támogató lelkes csapat mindent megtett, hogy a koncertet megelőző több hónapos szervezés, egyeztetés és próbák hosszú sora, a kitartó munka meghozza a várva várt sikert.
A magyar vonatkozásban egyedülálló eseményt tehát nagy várakozás előzte meg. És nem alaptalanul. Október 5-én este a montreali Szent Jakab templom (Saint James United Church) vonzáskörébe tevődött át a kanadai magyarság komolyzenei fellegvára. Aki szombat este a templom patinás épületének közelében tartózkodott, feltűnően sok magyar szót hallhatott. Nem véletlenül. A koncert előtt és után a kiemelt támogatók számára a templom szomszédságában fogadást rendeztek, melynek házigazdája dr. Ódor Bálint nagykövet volt. A bejáratnál pedig a montreali cserkészcsapatok vezetői és tagjai cserkész egyenruhában, a Csillagösvény Református Iskola diákjai pedig magyar népviseletben fogadták a vendégeket.
A bevezető felkonferálást maga az esemény producere, Julius Frohlich vállalta magára. A vendégek között köszöntötte többek között dr. Ódor Bálint nagykövetet, Montreal Polgármesteri Hivatala részéről Robert Beaudry városi tanácsost, valamint a kiemelt támogatókat és a koncert minden résztvevőjét. Elhangzott az is, hogy a koncert bevételével mely montreali magyar és helybeli ifjúsági és nonprofit szervezetek tevékenységét támogatják. A köszöntések rendjén méltatta a koncert művészeti vezetőjét, a szintén magyar gyökerekkel rendelkező Sebastian Haboczki lírai tenort, aki oroszlánrészt vállalt a projekt megvalósításában kolléganőjével, az amerikai Melissa McCann szopránnal. Az énekeseket Paul Digot zongorán, a magyar körökben közkedvelt és igen népszerű Lakatos István pedig hegedűn kísérte.
Az igényesen kivitelezett kétnyelvű programfüzet fontos segédanyagnak bizonyult, mely nem csak a programon szereplő műveket tartalmazta, hiszen a szervezők arról is gondoskodtak, hogy rövid leírást adjanak a zeneszerzőkről azoknak is a kezébe, akik nem annyira járatosak a magyar zeneirodalomban. Emellett minden elhangzó mű szövege angol és francia fordításban is elérhető volt a magyarul nem, vagy már nem értő közönség számára.
A program első részében Kodály művei szerepeltek: felváltva szólaltatta meg a dalokat a két énekes hol zongora, hol hegedű, vagy mindkettő kíséretében. A válogatás nem feltétlenül tartalmazta a laikus zenekedvelő számára a legismertebb dalokat – érezni lehetett, hogy a művészeti vezető igencsak jártas Kodály népdalfeldolgozásaiban. Az előadott népdalok tematikája sokszínű volt – az emberi érzelmek széles skáláját vonultatta fel. A különleges odafigyeléssel összeválogatott repertoárban szereplő egyes magyar dallamokat olykor halk dudorászás kísérte a nézőtéren, jelezve, visszhangra lelt a lélekben a Verbunk (Háry János), a Zöld erdőben vagy éppen A csitári hegyek alatt című népdalfeldolgozás.
A szünetet követően Liszt Ferenc négy dala következett Melissa McCann tolmácsolásában. A vokális blokkot Lakatos István hegedűművész játéka követte, aki Hubay Jenő Hejre Kati, valamint Vécsey Ferenc Szomorú keringő című művét szólaltatta meg a nagyérdemű nagy örömére. A virtuóz hegedűjáték igencsak emelte az est művészeti színvonalát – nem mintha lett volna valakinek bármiféle kétsége a World Symphony Orchestra hegedűsének tehetségét illetően.
Az utolsó részben Erkel Ferenc Hunyadi László, valamint Bánk bán című operáiból hangzottak el válogatott áriák: szóló és duett jelenítette meg a magyar történelem kiemelkedő alakjait. Nem volt véletlen a záróakkord választása sem, és – tekintve a közönség átlagéletkorát – bizonyára még sokan emlékeznek Simándi József egy egész korszakot meghatározó színpadi alakítására.
A közönség másfél órába sűrített igazi komolyzenei élménnyel gazdagodott, továbbá azzal a bizonyossággal, hogy a magyar zeneszerzőknek a világ-zeneirodalomban betöltött szerepe vitathatatlan: egyetlen koncert csak töredékében, a teljesség igénye nélkül adhat betekintést abba a „tiszta forrásba”, amit ezen zenei óriások képviselnek, és akik a magyar komolyzenét a világ zeneszínpadára emelték.
Először – és reméljük, nem utoljára – hangzott magyar komolyzene Montreal egyik patinás és nagyszerű akusztikai adottságokkal rendelkező templomában, hiszen magyar komolyzenei örökségünk kimeríthetetlen kincsestár. A zene pedig valóban egyetemes nyelv – ez a montreali Music of Hungary koncerten is beigazolódott.
