Szent László Magyar Katolikus Misszió
Az augsburgi Magyar Katolikus Misszió és annak kezdeti formája az 1940-es évek második felében kezdett szerveződni. Az ide érkező magyarok első csoportjához azok tartoztak, akik nem akartak visszatérni a vörös uralom által megszállt Magyarországra, hanem Németországban maradva várták, hogy javuljon a helyzet, és a történelem olyan fordulatot vegyen, ami kedvező a hazatérésre. Ezt követték nemsokára utána a hazájukból erőszakkal elüldözött, kitelepített polgárok. Majd az 1956-ban kitört szabadságharc leverése is sok magyart kényszerített hazája elhagyására. A 20. sz. végén pedig az 1989-es év volt még meghatározó, amikor ismét újabb csoportok érkeztek, immáron más motivációkkal.
A kezdetben kis közösség idővel folyamatosan gyarapodott és egyre összetettebbé vált. 1956 után sokan vándoroltak ide a Délvidékről, elsősorban munkavállalás céljából. Az 1970-es évek végétől az 1990-es évek közepéig pedig Erdélyből települt ide nagyszámú magyarság. Az évtizedek alatt egy erős közösség alakult ki, melynek tagjai szoros kapcsolatot ápoltak egymással. Már kezdetektől fontos volt számukra az identitás megőrzése, a kultúra ápolása és a katolikus gyökerek megtartása.
A közösséget az 1950-es évek elején Kőmíves János atya indította el, majd vezette azt egészen nyugdíjba vonulásáig. Ő volt az, aki az 1956-os események után fogadta az első menekült fiatalokat, és segítette őket a letelepedésben, valamint lelki támogatást nyújtott nekik. Kőmíves atyát követően igen nagy gyakorisággal váltották egymást a plébánosok. Az 1950-es évektől 2017-ig összesen tizenegy plébános fordult meg a közösségben. Jelenleg Csibi Sándor plébános vezeti az egyházközséget, aki 2017 novemberében érkezett Augsburgba.
A misszió megalakulásának kezdetétől az évtizedek során aktív közösségi élet bontakozott ki. Folyamatosan jöttek létre az egyes kiscsoportok – képviselőtestület, rózsafüzér csoport, kórus, szeretetvendégségeket előkészítő csoport, passiócsoport –, melyek önkéntesen szolgálják a misszióhoz tartozó magyar híveket. Folyamatosan alakultak ki a misszió identitásőrző és hitéleti programjai is mint a nemzeti megemlékezések, anyák napi ünnepség, Mikulásvárás, betlehemes, az őszi és farsangi bál, önkéntes est és a májusi missziós zarándoklat. Az eseményekről és a misszió életét érintő aktualitásokról évente kétszer Missziós Üzenet címmel kiadvány jelenik meg.
A misszió 2009-ben Szent Lászlót választotta védőszentjéül. Azóta éves programjának csúcspontja a június végi Szent László búcsú és az ahhoz kötődő kulturális program, mely mára a bajorországi magyarság egyik kiemelkedő eseményévé vált. A mellékelt csoportkép is egy ilyen alkalommal, a 2019-es Szent László búcsún készült.
A közösség életében kitüntetett szerepe van a magyar nyelvű szentmiséknek és a vasárnapi szentmisék utáni szeretetvendégségnek. A szentmiséken túl további szentségek kiszolgáltatásában és az azokra való felkészítésben, valamint lelki szolgálatokban is aktív szerepet vállal a misszió (pl. gyónás, lelki beszélgetés, beteglátogatás, házasságra és keresztelésre való felkészítés, házszentelés). A misszióhoz két környékbeli város, Kempten és Neuburg an der Donau tartozik fíliaként, ahol szintén rendszeresen vannak magyar nyelvű szentmisék.
A misszió különlegessége, hogy keretein belül már az 1990-es évek második fele óta működik hétvégi magyar iskola, mely néhány évvel később kiegészült magyar óvodával is. Jelenleg Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda néven végzi az anyanyelvi oktatást a bajorországi konzuli modell keretében, és a tanév során húsz alkalommal, kéthetente szombaton délelőtt várja a 3-15 éves kor közötti óvodás és iskolás korú tanulni vágyó gyermekeket. Az iskola és óvoda önkéntes pedagógusok bevonásával működik, és fő céljának tekinti, hogy a gyermekek megtanuljanak magyar nyelven írni, olvasni, valamint magyar környezetben ismerjék meg a magyar kultúrát, irodalmat, történelmet és népművészetet. A 2-3 éves kor alatti gyermekeknek baba-mama kört kínál az intézmény, ahol népi eredetű ölbeli játékok és dalok felelevenítésére van lehetőség.
A nyelv- és honismeret órán túl a gyermekek fakultatív módon hittanórán és drámaszakkörön is részt vehetnek. A tanórai foglalkozások a tanév során kiegészülnek jeles ünnepekkel (pl. Mikulás, karácsony, anyák napja), melyek során szereplésre is lehetősége van a gyermekeknek. Ezen kívül az utóbbi években a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nagylelkű támogatásának köszönhetően nyári táborban is részt vehetnek a gyermekek egy magyarországi városban.
További információk elérhetők a Misszió honlapján: https://augsburgi-katolikusok.de/
