Tradíciók a megújulás jegyében
Már a péntek délelőtti megnyitón is sokan voltak a Magyar Kongresszusnak rendszerint helyet adó Hilton Garden Inn belvárosi konferenciatermében, ahol a szervező Magyar Társaság elnöke, Dr. Nádas János nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében abbéli reményét fejezte ki, hogy értékes, információkkal teli intellektuális és közösségi élményben lesz részünk, amely után gazdagabban távozunk. Ezt nemcsak a szervezők, vagy azok a meghívott vendégek tapasztalhatták meg, akik a teljes programsorozaton részt tudtak venni, hanem azok is, akik egy-egy eseményre jutottak el. Bár a kongresszus előadásai mind ingyenesen látogathatók, most is a könnyedebb, szórakoztatóbb témák vonzották jobban a helyieket.
Ilyen volt például a hagyományos péntek délutáni Erdélyi Találkozó, amelyen bemutatkoztak a művészest fellépői, Balla Zsuzsánna zongoraművész és Balla Sándor opera énekes. Míg itt a hétköznapi, közvetlenebb oldalukról ismerhette meg őket a közönség, este a professzionális előadóművészeti képességeikről tettek tanúbizonyságot. A szimpatikus testvérpár mesélt az erdélyi származásáról, a hagyományőrzésről, a gyereknevelésről, valamint a zenéhez, illetve az egymáshoz való viszonyukról. Sándor otthon maradt, és magánénekesként különböző operatársulatok tagja, valamint Románia jelenleg leghíresebb baritonja, Zsuzsánna pedig Detroit-ban él, zongoratanárként dolgozik, továbbá a helyi katolikus egyház zenei vezetője. Mindketten rendszeres fellépői a nemzetközi koncerttermeknek, és visszatérő művészei a Magyar Kongresszusnak. Zsuzsánna a kongresszust záró bálon a diaszpórában végzett munkássága elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Dr. Szabó László, Washington, DC-i nagykövettől. Az Erdélyi Találkozó idén is ételkóstolóval ért véget. A Bocskai Rádió munkatársa, Simon-Benedek Zsuzsanna tálalta fel székely népviseletben az ínycsiklandó menüt: a kocsonyát, illetve a sajtos-kolbászos rakott puliszkát, kovászos uborkával és tejföllel kínálva. Repetáért sorban állós sikert aratott a főztje, amelynek recepjét szívesen megosztotta a kíváncsiskodókkal.
Dr. Hoványi Márton előadása a kongresszuson
Az első nap előadásai főként a vallásfilozófia jegyében zajlottak. Dr. Hoványi Márton A hit lemorzsolódása címmel tartott nyitó prezentációja az 58. Magyar Kongresszus legkiemelkedőbb eseménye volt, amely magasra tette az elvárásainkat. A Yale Divinity School vendégoktatójaként dolgozó fiatal katolikus teológus és irodalmár három fogalom – a héber ámen, a görög pisztisz és a latin fides – eredet- és kultúrtörténete alapján járta körbe a hit kérdését, s jutott el az eszkatológiai megközelítésen át az aktuális közéleti kérdésekig. Bonyolult és érzékeny témát feszegetett, a széles körű tájékozottságát megalapozó óriási tudásanyagot mozgósítva, mégis lehetséges utakat jelölt ki a hit megújításával kapcsolatban. Gondolatébresztő előadása mind az istenkereső közösség, mind az egyén szempontjából reménykeltő válaszokat adott korunk identitásválságának problémájára. P. Balogh László atya, aki pár hónapja érkezett New Jersey-be, más nézőpontból közelítette meg a témát. A liberalizmus fogalmát a protestáns vallási közösségek és a katolikus egyház viszonyában értelmezte újra, majd az egyházi dogmatizmus keretein belüli megújulás, a szakralitáshoz való visszatérés, „az élő hit” lehetséges formáit fejtegette.
Míg a pénteki napot a BuSho rövidfilmfesztivál díjnyertes alkotásait bemutató filmvetítések keretezték, délben megnyíltak a kiállítások. Hogy mennyien vásároltak a népi kerámiákból, hagyatéki festményekből, terítőkből, magyaros emléktárgyakból, könyvekből vagy Bogárdy Imre akvarelljeiből, azt nem tudom, de jóleső érzés volt az igényes kézműves ereklyék között nézgelődni. Tarkányi Leitgeb Edina babáit végre közelről is megcsodálhattam, s egy rögtönzött mini-riport keretében a történetükről is megtudtam néhány dolgot. Négy éve készülnek Edina műhelyében, ahol mindent ő maga tervez, készít és varr. Körülbelül hatvan baba született meg idáig, egy részük rendelésre, a legtöbb viszont saját indíttatásból. Az elkészítési idő általában másfél hónap, ezért jellemzően nem eladásra szánja őket. Edina azt mondja, megfizethetetlen a befektetett munka, és inkább saját kedvtelésből csinálja. Egy mesekönyv kapcsán született meg az ötlet, amelynek szereplőit „életre akarta kelteni”. Közben érkeztek rendelések is, de számos új ihlet is érte, sőt még három családtagot is megörökített.
Tarkányi Leitgeb Edina a babáival
Az idei kongresszus újdonságaként a filmvetítés volt az egyik leglátogatottabb és legkedveltebb program. A jövőre 15 éves budapesti rövidfilmfesztivál, a BuSho igazgatója, Gábeli Tamás személyesen is részt vett az eseményen, és felvezetőiben értékes információkkal szolgált. A válogatás nemcsak a legújabb magyar alkotásokat, hanem az elmúlt évek emblematikus kisfilmjeit is bemutatta. Délelőtt „no dialog” rövideket láthattunk, délután a „serious part” blokkal folytatódott a program, amelyben négy fesztiválnyertes rövidfilmet nézhettünk meg az immár zsúfolásig megtelt teremben. A BuSho-bemutató a chicagói főkonzulátus támogatásával érkezett a Magyar Kongresszusra, aminek kapcsán Gábeli Tamás elmondta: fő célkitűzésük nemcsak az, hogy a fesztiválra beküldött összes magyar rövidfilmet bemutassák otthon, hanem hogy minél több magyarlakta közösségbe is eljuttassák a legjobbakat. Többféle összeállítást küldenek szét közel ötven intézménynek világszerte, főként a Külügyminisztérium kötelékében működő kulturális intézetekkel együttműködésben. A clevelandi vetítés jelentős hozzáadott értéket képviselt a kongresszus idei programjában, amelyért köszönet minden szervezőnek.
Az első napot lezáró Irodalom és művész est hagyományosan a helyi fiatalok fellépésével kezdődött. Németh Áron Erie-ből érkezett, és Petőfi Sándor Szülőföldemen versét mondta el, majd Krasznai Ráhel Radnóti Miklós Nem tudhatom… című költeményét szavalta. A Balla-testvérek Összetartozás című dalcsokor-összeállítása a szülőföld emlékét idéző népdalokkal indult, majd Puccini, Donizetti, Verdi és más szerzők ismert opera áriái után A csitári hegyek alatt… közös éneklésében oldódott fel. A program utáni fogadáson kiállították az idei Ladányi Művészeti Alapítvány által kiírt versenyre beérkezett pályamunkákat, amelyet Szentkirályi Júlia nyert meg a vegyes technikával készített, batikolt hatású fantáziaképével. Somogyi Ferenc második díjat nyert alkotásai voltak még meggyőzőek számomra, önkifejező portréi nemcsak a művészettörténeti jártasságát, hanem a kreativitását is tükrözik.
Virág Fanni, Juhos Anna, Dr. Bencsik Zita, Pálmai Zsuzsanna, valamint a kerekasztal moderátora, Dömötörffy Zsolt
A szombati nap előadásai gazdaságpolitika és politikatörténet témájában zajlottak, részben angol nyelven. Németh Iván sok érdekes információval szolgált A szocialista Magyarország és a külföldi terrorszervezetek közötti együttműködés című előadásában. A washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsnál dolgozó Juhos Anna, valamint később Virág Fanni igyekeztek a nagyközönség számára is közelebb hozni az amerikai-magyar gazdasági együttműködések rendszerét. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés Dömötörffy Zsolt moderátori közreműködésével azonban több oldalról is megvilágította a kérdést. Főként Dr. Bencsik Zita chicagói főkonzul asszonytól tudtunk meg fontos tényeket a Magyarország és Amerika, ezen belül is Indiana, valamint Ohio államok közötti gazdasági kapcsolatokról, egyetemi együttműködésekről, kölcsönös befektetésekről.
A szombati ebéd végén Marion Smith előadását hallgathattuk meg Az évszázad konfliktusa: a kommunizmus és a civilizáció harca címmel. A felesége révén magyar kapcsolatokkal is rendelkező civil közösségi vezető számos egyesület tagja, egyben a témát kutató szakember, aki a kommunizmus áldozataira emlékező bizottság alapító igazgatója, s fő célkitűzése egy emlékmúzeum megnyitása Washingtonban. Beszédében részletesen elemezte a totalitárius diktatúrák működését és a marxi „utópisztikus idealizmus" gyakorlatban megvalósult borzalmait, tényekkel és számokkal alátámasztva, hogy még ma is mennyien élnek kommunista elnyomás alatt. Az alapvető emberi szabadságösztön és -jog nevében érvelt a baloldali szocialista rendszerek ellen, amelyek véleménye szerint ma erősebbek, kiterjedtebbek és befolyásosabbak, mint a második világháború utáni időszakban. Figyelmeztetett arra a veszélyre, ahogy ezek a zárt rendszerű államok bevásárolják magukat a nyugati civilizáció gazdasági rendszereibe, médiaközpontokba, egyetemekre, lerombolva és veszélyeztetve kultúránk egészét. A világpolitikai érdekszövetségek irányította helyzetben egyetlen megoldást és feladatot lát: ha minél több ember szerez tudomást a kommunizmus máig romboló hatásairól. Ezért is tartja fontosnak, hogy azok, akik átélték a kommunizmus borzalmait, meséljenek a történeteikről, és legyen egy múzeum, amely mementóként hírt ad minderről. (A támogatásokat az alapítvány honlapján található számlaszámon várják: https://www.victimsofcommunism.org/.)
Marion Smith előadása a szónoki ebéden
Az 58. Magyar Kongresszust lezáró Magyar bál most is az elsőbálozók nyitótáncával kezdődött. Három lányt mutatott be a báli közösségnek az édesapjuk, akik partnereikkel palotást és keringőt táncoltak. A vacsorát követően a vendégeket az est díszvendége, Dr. Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete köszöntötte, majd Bencsik Zita főkonzul asszony ünnepi beszéde után a díjátadók következtek. Az eddig említetteken kívül az Árpád Akadémia kitüntetését, az Árpád Szövetség-érmet Szentkirályi Pál kapta a magyarságért végzett kiemelkedő közösségi tevékenységéért. A Harmonia zenekar aztán hajnalig húzta a báli muzsikát. A clevelandi hagyomány jövőre, az 59. Magyar Kongresszussal folytatódik.
