Dunai metropoliszok – Bécs-Budapest fotókiállítás
Regensburg, lévén Duna menti város, tökéletes helyszíne ennek a színes kiállításnak. Csütörtökön a köszöntő beszédek előtt, míg a hallgatóság – magyarok, németek vegyesen – elfoglalta helyét az ízlésesen berendezett nézőtéren, mi más csendült volna fel, mint Johann Strauss Kék Duna Keringője. A nyitó utáni állófogadásra előkészített asztalokon legyező formára hajtogatott szalvétaköteg helyezkedett el, jelképezve a regensburgi bajor és magyar közösség egységét. A kivetítőn a Dunai Metropoliszok előadás kezdő diája díszelgett, a nézőtér minden egyes székén a kiállítás szórólapja feküdt.
Négy óra tíz perckor megkezdődtek a nyitó beszédek. Először az egyetemi könyvtár igazgatója, Dr. André Schüller-Zwierlein köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg az Egyetem és a Magyar Intézet fáradságos munkáját. Rámutatott a nap főszereplőjének, a Dunának országokat és nemzeteket összekötő erejére, Németország, Ausztria és Magyarország hármasán túlmenően is. Ehhez kapcsolódva pedig kihangsúlyozta, hogy nem csupán a folyó, de az egymással együttműködő könyvtárak is képesek határokat átívelni. Legkézenfekvőbb példaként itt van rögtön a Regensburgi Egyetem Könyvtárának, a Magyar Intézet Könyvtárának és a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárnak egymást segítő munkája.
A második felszólaló a Magyar Intézet igazgatója, Dr. K. Lengyel Zsolt volt. Köszöntések és köszönetmondások után röviden felvezette a Dunai Metropoliszok kiállítás témáját, kiemelve azt a fontos részletet, hogy bár az Osztrák-Magyar Monarchia nem feltétlenül volt békés és együttműködő, a két főváros, Bécs és Budapest még mindig sógorsági viszonyba állítható egymással. A kiállítás képeinek összeállítása is ezt a párhuzamot óhajtotta nézői elé tárni.
A két Duna menti főváros egységes felépítését tíz témában tárgyalja Dr. Tamáska Máté programja, aki harmadikként szólalt fel és tartott egy rövid, de annál érdekesebb előadást a városokat 1867-től 1918-ig tartó időszakát megjelenítő kiállításról.
Negyedikként a Magyar Intézet munkatársa, Busa Krisztina tartott előadást, aki a megnyitó irodalmi részét képviselte. Béccsel és Budapesttel foglalkozó idézeteket, gondolatokat tárt a hallgatóság elé a magyar kortárs irodalomból, például Krúdy Gyula és Szerb Antal könyveiből, hogy aki még nem járt ezekben a városokban, az is könnyedén odaképzelhesse magát. Az ő vetítését a Magyar Intézet ikonikus posztere zárta: a Dunán elsőként épült két híd, a regensburgi Kőhíd és a budapesti Lánchíd, kreatívan összeszerkesztett képe, amely szép metaforája a német-magyar együttműködésnek. És határozottan nem utolsósorban üzenet a kint élő magyaroknak is: habár külföldön élsz, ne feledkezz meg a hazádról. A Duna összeköt, elsimítja a különbségeket. Segít beilleszkedni, de emlékezni is. Ha követed az útját, egy idő után biztosan hazaérkezel.
