A kétnapos hétvégi tanfolyamon képzeletben Erdélybe, a Mezőség területére, egészen pontosan Székre utazott a csapat, ahol Bartók Béla és Kodály Zoltán néprajzi kutatásai után kiemeltebb figyelmet kapott a paraszti világ és azok értékei. Általuk kezdődött el az a folyamat, amelynek célja a környék tárgyi és szellemi népkincsének megőrzése, dokumentálása volt, s ami végül a táncházmozgalomban teljesedett ki. A Regösök, elődeink nyomdokaiba lépve, Szék néphagyományaival, népszokásaival, viseletvilágával és táncszokásaival ismerkedtek meg. A képzésen az alaplépések elsajátítása mellett nagy hangsúlyt kapott a Széken élők múltja, életmódja, a település története, ez utóbbi megjelenik a viseletek színvilágában is. Ez az ismeretanyag, tudás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük, mit rejt a széki tánckincs, amely bár kapcsolódik a környező települések táncaihoz, összességében mégis csak Székre jellemző. Közösségibb, szabályozottabb. Egyediségét és egyben fennmaradását a helyi táncélet zárt hagyományainak köszönheti. A képzés során a táncegyüttes, mint közösség is fókuszba került. Különböző csapatépítő és motivációs játékok színesítették a hétvégét a zökkenőmentes együttműködés, a jövőbeli együttesi célok kitűzése és megvalósítása érdekében, hiszen mindig van mit tanulni, és van hova fejlődni.
A tanfolyam - sokszínűsége által - lendületet adott az új évre. Újabb távlatokat nyitott meg az együttes tagjai számára a csapatmunkában, és egy új nézőpontot nyújtott a néptánc feldolgozásához.
