„Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!”
A szentmisét követő előadásában Jerzy Snopek a magyar és lengyel költészet világán keresztül mutatta be a forradalmat, kitérve a két nemzet történelmi kapcsolódásaira is. Kitért a mohácsi vészre, amely „mély nyomot hagyott a lengyelek lelkében és a lengyel kultúrában”, s elmondta: „A magyar szabadságharcokat és forradalmakat nagy szimpátiával és szolidaritással fogadta a Két Nemzet Köztársasága (a Lengyel Királyság és Litvánia), és amikor 1795-ben megbukott a Köztársaság, hasonló érzéseket és hozzáállást váltott ki a magyarokból a lengyelek szomorú helyzete.”
„A sorsközösség tudata, de a közös ellenségek is – a Habsburg birodalom, és mint később kiderült, a cári Oroszország – megerősítették a kölcsönös szolidaritást. Így hát nem csoda, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharcban a magyarok oldalán több mint 4,5 ezer lengyel önkéntes harcolt.” – emlékeztetett a nagykövet.
Az 1956-os magyarországi események előzményeként beszélt a „Poznani júniusként” ismertté vált lengyel szabadságmozgalomról, amely „siettette a sztálinizmus bukását, és reményt adott a szovjet tábor többi országának és nemzetének.” A nagykövet hangsúlyozta, hogy az utcára vonuló ’56-os ifjak tizenhat pontjukban az orosz hadsereg Magyarországról való kivonását követelték, illetve a lengyel nemzettel való szolidaritásukat is kifejezték. Jerzy Snopek a forradalomról szólva elmondta: „A Magyarországon elvetett mag évek múltával szárba szökött Csehszlovákiában, majd Lengyelországban, végül pedig az egész szovjet táborban. A szabadság fája, amely 1989 őszén meghozta első gyümölcsét, az 1956 őszén a véres magyar földbe ültetett magból nőtt ki.”
Lengyelország budapesti nagykövete előadásában kifejtette: „sehol a világon nem maradt annyi írásos nyoma a magyar októbernek, mint Lengyelországban. Valamennyi nagy lengyel író, költő, még az emigrációban élők is, mint például a jövendőbeli Nobel-díjas Czesław Miłosz is, hallatták szavukat az ’56-os magyar forradalomról.” Jerzy Snopek zárásként nemcsak Julian Przyboś lengyel költő versét olvasta fel a forradalomról, de Márai Sándor Mennyből az angyal című versének lengyel fordítását is tolmácsolta a jelenlévők felé.
A témának megfelelően a lengyel zeneszerző, Fryderyk Chopin egy darabja zárta az alkalmat. Közreműködött Ripka János csellón és Noriko Uschioda zongorán.
Fotó: Várkonyi Borbála
