1956-ra emlékezett a spanyolországi diaszpóra magyarság
"Ezek a fiúk nem egy nagy csürhe voltak, mint ahogy azt a rádió bemondta, ezek bizony értelmiségi egyetemisták voltak, akik megelégelték a rendszert." mondta Tóth Zele József 1956-os menekült, aki minden évben a nagykövetséggel együtt meglátogatja az 1956-ban a toledói Alcazarban elhelyezett hősök emléktábláját.
A madridi magyar nagykövetség évek óta kiemelt figyelmet szentel az 1956-os eseményekre való megemlékezésekre, és ez idén sem volt másképp. Három helyszínen, több mint 150 embernek sikerült olyan programokat szervezni, amelyek méltóképpen mutatták az események drámaiságát, és a mögöttük álló személyes történeteket.
A pénteken kezdődő programsorozat első helyszíne a királyi palota mellett található Almudena katedrális volt, ahol a Magyarországról meghívott világhírű Angelica Leánykar a madridi Almudena Katedrálisban adta elő Josef Gabriel Rheinberger G-moll miséjét. A rendezvényeken a Madách Egyesületen kívül részt vett Magyarország spanyol nagykövete, Győri Enikő, és Tóth Zele József 1956-os hős is. Tóth úr évek óta aktívan részt vesz a megemlékezések szervezésében, és élő történeteivel közelebb hozza 56-ot a diaszpórában élő fiatalabb magyaroknak is.
Szombaton a Himnusszal kezdődött a toledói megemlékezés az Alcázarban, amelyet a nagykövet, majd az erőd parancsnokának beszéde követett. Kiemelt figyelmet kapott Marosy Ferenc munkássága, aki a magyar forradalom leverése után a menekültek ügyeit segítette, és megteremtette a kapcsolatot Spanyolország és a magyarok között.
Ezután a közösség elindult megkoszorúzni a kriptában elhelyezett 1956-os Hősök Emlékművét, ahol a kórus elénekelte a Szózatot. Az emelkedett hangulatú koszorúzás után, a múzeum felajánlásából négy idegenvezető csoportonként végigvezetett minket a spanyol polgárháború után újraépült erődítményben. A program ebéddel folytatódott, majd este a Santo Tomé templomban Liszt Ferenc, Bartók Béla, és Kodály Zoltán műveivel záródott az igen mozgalmas nap.
Hétfőn a madridi Budapest utcában található emlékmű megkoszorúzása előtt Győri Enikő tartott beszédet, és köszöntötte Aurelio Pecho Rrománt, aki a 70-es évekig működő Madridi Királyi Követség komornyikja volt, és aki az akkori magyar hatóságok által el nem ismert követség és annak vezetőjével, Marosy Ferenccel koordinálta a Spanyolországból a magyar rászorulóknak szánt adományokat, és segített a forradalom leverése után Spanyolországba menekülő magyaroknak.
Este a Madridi Királyi Konzervatóriumban folytatódtak az események, a vendégeket Ana Guijarro, a Konzervatórium igazgatója, Marta Rivera de la Cruz, a Kongresszus Kulturális Bizottságának elnöke és Győri Enikő nagykövet köszöntötték. Ezután Fodor-Lengyel Zoltán Spanyolországban élő magyar művész, a madridi 56-os emlékmű alkotója vette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a nagykövetasszonytól. A zárókoncert után a jelenlévők állva tapsolták meg a Gráf Zsuzsanna által vezényelt világszínvonalú előadást, így adva tökéletes zárást a háromnapos ünnepségnek.
Szerencsém volt beszélgetni Tóth Zele József úrral, aki elmesélte, miként került 56-ban Ausztriába, majd Franciaországba, ahonnan egy hajóval küldték tovább társaival együtt Spanyolországba. Elmesélte, hogyan sikerült átigazolnia az Atletico Madridba, miként ismerkedett meg Öcsivel (Puskás Ferenc), és hogyan találkozott Santiago Bernabéuval. Egy élettörténet, amely közelebb hozza minden spanyolországi magyarhoz 56 emlékét, és emlékeztet minket arra, hogy a történelem árnyékában rengeteg izgalmas személyes történet is lapul.
Összességében a madridi magyar közösség szerencsésnek mondhatja magát, hogy mind, a nagykövetség, mind a Madách egyesület igyekszik továbbvinni örökségünket a jövő generációi számára.
