Az 1956-os forradalom emigráns tudósai öt földrészen a sarkkörtől az egyenlítőig
Az előadás 18:00 órakor kezdődött, és igen jól példázza az előadás színvonalát és a közönség érdeklődését, hogy 20:30-kor csupán a késői időre való tekintettel lett vége. Az előadást megelőzően, itteni szokáshoz híven az Istentisztelet után kávé, sütemény és jóízű beszélgetés várta a sokaságot, mégis a megnyitó után, Kubassek úr stílusának köszönhetően igen hamar rá tudtunk hangolódni az előadásra.
Az este folyamán szó esett arról, hogy milyen volt maga a forradalom, mi történt a fővárosban 56’ októberében. Nagyon különleges volt és rendkívül közel hozta a forradalom eseményeit, amikor hallhattunk arról, hogy a szovjet csapatok vezetőségében is álltak át emberek a forradalom mellé, amikor rájöttek, hogy miért is küzdött a magyar olyan elszántan. Ezután megismerhettük azokat a tudósokat, akik a forradalom után menekültek külföldre, és kint nagy életpályát futottak be. Élettörténeteik megmutatják nekünk, hogy bizony az elhivatottság, a szakértelem, és többek között az alkalmazkodóképesség gyümölcsöt tud teremni, bárhova is vetődjék az ember. Számukra sajnos akkor nem volt lehetőség itthon, a forradalomban való részvételük miatt, karriert építeni, s noha nem itthon érhették el sikereiket, mégis hálásak lehetünk Urunknak, hogy mindvégig megtartotta és vezette őket, s hogy életükkel, szorgalmukkal és hitelességükkel ismét megmutatták a világnak, hogy a magyar ember kincset ér!
Krisztust kősziklának vallva, a következő idézet rendkívül sokat mondhat nekünk 1956-ra gondolva is: „Nincs olyan helyzet, bármily veszélyes is legyen, amivel a bátorság, a rendszeretet és az állhatatosság meg ne tudna birkózni.” /Jules Verne: Kétévi vakáció/
