Hogyan éljünk túl egy földrengést?

/ Kemény Zalán /

Az másfél hete történt kaikoura-i földrengés mindannyiunkat alaposan megrázott – szó szerint és átvitt értelemben is. A napokban szinte minden beszélgetés alatt előjött a téma, és sokaktól hallottam: mennyire megijedtek, nem tudták mit is tegyenek, mikor rengett a ház, és azóta is félnek, féltik a gyerekeiket. Magyarországon nem nagyon készülhettünk fel arra, mit is kell tenni földrengéskor. Itt Christchurchben azonban gyakran kell rá számítani. A megfelelő felkészültség azonban segít úrrá lenni a félelmeken, felnőttként, szülőként, de gyerekként is.

Noha a nagyvilág mindig csak 1-2 rengésről hall, egy hét alatt több mint 4000 rengést regisztráltak Új-Zélandon, nagy részüket Christchurchtől alig 100 km-re északra. Ebből 3 volt 6-os erősség felett. Egy évben több mint 20 ezer rengést regisztrálnak csak Új-Zélandon! Az 5-ös és a 6-os, vagy a 6-os és a 7-es erősség közt kb. 32-szeres energiakülönbség van. Hogy ez mennyire megrázó, az függ az epicentrumtól, a talaj szilárdságától, a földrengés irányától, mi vezeti el az energiát, mi veri vissza, és persze attól is: milyen mélyen történt. A földrengés mellett a „tsunami”/ cunami, azaz a tengerrengés okozta szökőár is jelentős veszélyforrás a tengerparti települések számára.

A 2016. november 13-án este Wellingtonban, a Magyar Millenium Parkban ünnepelt együtt az új-zélandi magyarság, és az idelátogató Áder János köztársasági elnök kíséretével, valamint az új-zélandi partnereik. Az ünnepség a parlamentben folytatódott, majd néhány órával később, éjfél után 2 perccel komoly rengések rázták meg a Déli Szigetet, de még az Északi Szigeten fekvő Wellingtont is. A hotelekből evakuálták az embereket, 60 épület sérült meg, valamint földcsuszamlások is voltak. Mi, a Sydneyből idelátogató KCSP ösztöndíjasokkal együtt egy földszintes házban vészeltük át a rengést, ami szerencsére csak izgalmat okozott számunkra, károkat nem. Először azt hittük, valaki szórakozik, de végül a helyzet komolyra fordulásával egy asztal alatt kerestünk menedéket – ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az utórengéseket napokig éreztük, mintha mozgó, remegő talajon állnánk, vagy egy nagy teherautó/villamos mozgása rezegtetné az utat. Ilyenkor könnyen felébred az ember éjszaka a rezgésekre is.

Fotó: Iain McGregor / Fairfax NZ

Hogy a hatásokat érzékeltessük: ketten haltak meg a rengésben, összeomlott a főút és az alagút, amin felautóztunk Wellingtonba, lezárták a két sziget közti kompközlekedést a kikötő megrongálódása miatt, és elpusztult az általunk útközben meglátogatott Ohau vízesés és fókabébi-nevelő rezervátum. Milyen fontos, hogy jó időben, jó helyen legyünk…

Fotó: Ross Giblin

Az új-zélandi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Minisztérium (Ministry of Civil Defence and Emergency Management) sok hasznos információt közöl a honlapján, ami segít felkészülni a földrengésekre, illetve megbirkózni a katasztrófahelyzettel, ezeket foglalom most össze röviden, hiszen ki tudja, a világ mely pontján, kinek lesz erre szüksége?

Felkészülés

Az egyik legfontosabb, hogy családonként, illetve házanként legyen egy vészhelyzeti terv, hogy mi a teendő, ha baj van, hol van a találkozó pont a városban vagy azon kívül, ha nem tudjuk elérni egymást és nem biztonságos hazamenni. Az is legyen benne, kinek lehet szüksége a segítségünkre (gyerek, szomszéd, idős nagymama), illetve hogy ki tud nekünk segíteni ha gond van (segélyhívó számok stb).
A civilizáció áldásait általában készpénznek vesszük, de természeti katasztrófa esetén előfordulhat, hogy nincs mobilhálózat, internet, telefon, villany, víz, csatorna, így érdemes tartós élelmiszerrel és vízzel, vödrökkel, elemes rádióval, elemlámpával, síppal, gyógyszerekkel és készpénzzel is felszerelkezni, legalább 3 napra.
Földrengés esetére tartsunk készen egy csomagot meleg ruhával, élelemmel-innivalóval, elsősegély ládával, elemlámpával és elemes rádióval.

Keressük meg a biztonságos pontokat földrengés esetére a házunkban, munkahelyen, és ahol gyakran tartózkodunk. Ezek legyenek néhány lépéssel elérhetőek, ablakoktól messze, pl. erős asztal alatt. Az ajtókeret a legtöbbször nem sokkal erősebb, mint a ház többi struktúrája, a lengő ajtók pedig könnyen sérülést okozhatnak.
A házunkban érdemes a nehéz bútorokat a falhoz rögzíteni, a borulékony tárgyakat pedig biztonságos helyre tenni, ahonnan nem esnek a fejünkre.
Gyermeke(in)kkel beszélgessünk arról, mi földrengés esetén a teendő, és gyakoroljuk is velük együtt, hogyan keressenek búvóhelyet és védjék magukat a rájuk eső tárgyaktól. A teknős jó hasonlat lehet, ahogy gyorsan bebújik kemény páncéljába veszély esetén.

Amikor reng a föld – DROP, COVER and HOLD (FÖLDRE, FEDEZÉKBE, és FOGÓDZKODJ)

Drop, cover and hold during an earthquake Christchurch megmaradt épületei túléltek komoly földrengéseket, az újakat pedig komolyabb építési szabályzatnak felelnek meg, így ha épp egy épületben tartózkodunk földrengés idején, akkor általában biztonságosabb, ha ott bebújunk egy asztal alá, mint próbálni kiszaladni. Ha a szabadban vagyunk, néhány lépéssel próbáljunk távolabb kerülni a leszakadó vezetékektől, épületektől, fáktól, majd „FÖLDRE, FEDEZÉKBE, és FOGÓDZKODJ”. Ha tengerparton vagyunk, az F-F-F után, ha a rengés abbamaradt, menjünk magasan fekvő területre, arra az esetre, ha szökőár jönne.

Fellélegezhetünk?

Ha az épület megsérült a földrengésben, a rengés végeztével érdemes biztonságos helyet keresni a szabadban, távol az elektromos vezetékektől, fáktól és épületektől. Az épület elhagyására a lépcsőt használjuk, ne a liftet.
A földrengés végével kapcsoljuk be a rádiót, a katasztrófavédelem ott fogja az aktuális információkat közölni.
Utórengésekre fel kell készülni.
A telefont csak röviden, fontos hívásokra használjuk, hogy a vonalak szabadon maradjanak a vészhívások számára.
Ha gázszagot érzünk, vagy sziszegő hangot hallunk, nyissuk ki az ablakot, ürítsük ki az épületet, és zárjuk el a gázt, ha tudjuk. Ha az elektromos vezetékek sérültek, kapcsoljuk le az áramot a főkapcsolónál, ha biztonságos.
Az állatok összezavarodhatnak, vigyázzunk rájuk, tartsuk őket közvetlen ellenőrzés alatt.
Ha a lakóépület megsérült, készítsünk fotókat a biztosító számára, illetve a tulajdonosnak, ha béreljük a házat.
A gyerekek megijedhetnek a földrengéstől, a szorongás megelőzése érdekében ezért beszéljük velük át a történteket. Bátorítsuk őket, hogy kérdezzenek, beszéljenek a földrengésről, vagy rajzolják le, mi történt. Emlékeztessük őket arra, hogy mindenki számára ijesztő egy rengés, de végül elmúlik, és biztonságban vagyunk. Próbáljuk a napi rutint tartani, amennyire lehet, illetve figyeljünk arra is, hogy a saját stressz-szintünket csökkentsük – hiszen nekik az is ijesztő, ha mi félünk. Ha megpróbálunk nyugodtan és barátságosan viselkedni, az mindenkire jó hatással lesz.