Németország, Kastl
Viszonyításképpen: a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) 1. kerülete Buda és környéke, Esztergomig bezárólag, míg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) első kerülete egész Európát, valamint minden külföldi, diaszpórában működő magyar cserkészcsapatot magában foglal. Nagy távolságok, új barátságok és nemzetközi kapcsolatok nyíltak meg számomra ezen a hétvégén való részvétel által.
A konferencián Tolnai Judittal, KCSP-s mentorommal, a Manchesteri 92. számú Boldog Salkaházi Sára Cserkészcsapat parancsnokával, a manchesteri csapat képviselőjeként én is részt vettem. A konferencia helyszínéül a Kastl-ben található Hárshegy cserkészpark szolgált.
Jogosan felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy miért utaznak ekkora távolságokat a külföldön élő magyar cserkészvezetők, tisztek és segédtisztek egy konferencia érdekében? Hamarosan válaszolok is, de előbb bemutatom, miből is áll egy ilyen cserkészkonferencia.
A hétvégi konferencia érdemi része szombat napközben és vasárnap délelőtt zajlott. A péntek estét még mindenki az érkezéssel, lepakolással, kötetlen beszélgetésekkel töltötte. Itt olyan barátságok vannak a vezetők között, amelyek országhatárokon ívelnek át. Nagy öröm volt, amikor hónapokkal később újra találkoztak egymással.
Szombaton a Kastl-ben lévő cserkészpark erdejében hivatalos zászlófelvonás kezdte meg a hétvége program dús szakaszát. Délelőtt a kerületi ügyvitel programszakasza zajlott, melynek keretében az előző év megbízottjai, elnökei számoltak be az elmúlt év munkáiról. Ezután ebéd következett, majd folytatódtak a beszámolók. Szó esett a 2025-2026-os évi programokról is.
Délután a vezetőképzések előkészületei, valamint táborok vezetői számára zajlott egy megbeszélés. A fiatalabb, rover korosztályúaknak és segédtiszteknek párhuzamosan egy izgalmas beszélgetés és program folyt a lelkiség a KMCSSZ-ben témakörében. Izgalmas és elgondolkodtató beszélgetések indultak az európai kerület, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) és a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) vezetői között.
Páran az MCSSZ-ből, a KCSP program keretében, és más okokból jelen voltunk. Este a következő év programjainak és megbízottjainak jelöltjeinek bemutatkozása történt, majd vacsorával és egy igazán emlékezetes, verses meglepetés programmal folytatódott az este. Később már kötetlen beszélgetések vették át a szerepet. Vasárnap a megbízott jelöltek szavazása zajlott, különböző pozíciók felelőseinek megválasztására a kerületben. Izgalmas, eseménydús, programokkal teli hétvégi konferencia volt.
Kérdések, észrevételek, hasonlóságok, különbségek kavarogtak bennem, mint külső szemlélőben, mégis, mint a program szintjén szerves résztvevőben, aki belecsöppent a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben zajló munkálatokba. Szerencsére az itt jelenlévő cserkészek nyitottsággal, érdeklődéssel fordultak irányomba, és többekkel volt lehetőségem átbeszélni, megvitatni ezeket a gondolatokat.
A szombat délutáni rover és segédtiszt programon elindult lelki és magyarság kérdésköre újra felvetődött szombat este, a kötetlen beszélgetés során. Fiatalok, MCSSZ-ből jövő segédtisztek és vezetők mélyebb beszélgetésekbe elegyedtünk idősebb, tapasztaltabb KMCSSZ-es cserkésztestvéreinkkel.
A cserkészet történelme, a Hontalan Sasok története és még sok más, az első külhoni, anyaországon kívüli magyar cserkésztáborok elmesélése mind nagyon izgalmas és érdekes témának bizonyult. Személyes elmesélések alapján megelevenedtek a történetek. Számomra, aki mindezeket és a magyar cserkészet történelmét eddig könyvekből tanultam, sokat jelentettek ezek az élmények.
A beszélgetések folyamán természetesen kicsúcsosodtak a hasonlóságok és különbségek a két szövetség között. Meglepő tapasztalat volt, hogy mennyi információ akad el a két szövetség között, nem áramlik úgy a tudás, mint ahogy azt gondoltam. Tudásmegosztás, beszélgetés, közös ötletelés is elindult ezen a konferencián.
Izgalmas beszélgetések és vitatémák vetődtek fel a két szövetség működésének különbségeiről és hasonlóságairól. Érdekes különbségnek véltem felfedezni, hogy a Magyarországon működő MCSSZ-ben nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a lelkiségre, lelki nevelésre és a közösségben megélt hit pilléreire, míg a KMCSSZ legfontosabb kihívása inkább a magyarság, magyar értékek képviselete.
A nyelv és egyéb kulturális alapok átadása a gyermekek számára itt a prioritási lista élére kerül. Mindkét fél belátta a beszélgetés folyamán, hogy miért tud és akar a KMCSSZ szemlélete nagyobb hangsúlyt fektetni a magyarságra, míg az MCSSZ-ben alapvetően nem jelent problémát a magyar nyelven zajló foglalkozás levezetése, inkább a hit megélése kerül előtérbe.
Sok apró különbség merült fel még a két szövetség között, kezdve olyan csekélységekkel, mint a „Vezetőkkel végeztem!” parancsszó és a „Zászlószertartás következik.” bejelentés, melyek egyesek számára természetesek, mások számára inkább humorosnak tűnnek.
Mindezek mellett hihetetlen élmény belecsöppenni egy cserkészközösségbe, akár egy teljesen másik rendszerből, szövetségből érkezzen bárki. Itt is biztosan otthon érezheti magát. A magyar cserkészet elképesztő erővel bír. Képes megadni az embernek egy biztos alapot, gyökereket, ahhoz, hogy egy könnyed beszélgetés és első találkozás folyamán néhány pillanat alatt barátságok szövődjenek országokon átívelően.
Sosem gondoltam volna, hogy ennyi, ha nem is teljesen közös, de nagyon hasonló élményem lesz, mint bárkinek, aki a konferencián részt vett és akivel személyesen sikerült beszélgetnem. Ez az erő és lehetőség a fiatalok számára is adott.
Minden, az 1. Kerületben lévő KMCSSZ tagnak lehetősége van kétévente részt venni kerületi táborokban, ugyanott, Kastl-ben, kétévente pedig őrsvezetőképzéseken részt venni, és ezekben a táborokban szervezői, lebonyolítói feladatköröket vállalni. Itt a fiatalok és gyerekek között is kialakulnak az országhatárokon átívelő magyar barátságok.
Tehát, hogy miért utaznak Európa szerte szorgoskodó, külföldön élő magyar cserkészvezetők ekkora távolságokat egy konferencia érdekében? Pontosan ezért, hogy ezeket a sorstárskapcsolatokat ápolják, és hogy a tapasztalatokat, tudásukat át tudják adni egymásnak.
A magyar cserkészet olyan, mint egy nagy család. Mindegy, hogy hol él az ember, hol próbál közösséget építeni fiatalokból, akik természethez, magyarsághoz, hithez kapcsolódó értékeket képviselnek, valahol a világban biztosan van valaki, aki ugyanezt próbálja, hasonló kihívásokkal és örömökkel.
Ilyen és ehhez hasonló konferenciákon találkozhatnak az ugyanezeket az értékeket továbbadni vágyó alázatos emberek. Van, aki két repülő átszállással, van, aki 10 órás autóutakkal, de megteszi a távolságot, hogy találkozni tudjon, beszélgethessen és eszmét cserélhessen a másik hasonló csónakban evező vezetőtársával.
Ezek az Európában önálló csapatok, őrsök vezetését végző, hihetetlenül elhivatott emberek képviselik a cserkészet eszmei lényegét és mivoltát. A lángok pedig továbbadódnak, és hirtelen mécsesekként lobognak Magyarországon, Európában, valamint az egész világon.
„Csillagokkal versenyt ragyog tábortüzünk lángja,
A világot átöleli szeretetünk lánca.”
