Szent Erzsébet emléke Spanyolországban

A szegények védelmezője

/ Soósné Kustán Katalin Éva /
soosne.kustan.katalin.eva képe
2024. november 17-én ünnepeljük Szent Erzsébet napját, amely különösen a szegények és betegek védelmezőjeként tisztelt szent életének fontosságára emlékeztet. Emlékét még Spanyolországban is megtaláljuk.
A valladolidi Szent Erzsébet kolostor oltára, középen Erzsébet szobraGregorio Fernandez alkotása Szent ErzsébetrőlA valladolidi Santa Isabel de Hungria kolostor belső udvara

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207 július 7.–1231 november 17.) II. András király lánya, a középkor egyik legkiemelkedőbb vallási alakja, akit a szeretet, az irgalmasság és az önzetlenség példaképeként tisztelnek világszerte. A magyar királyi családból származó Erzsébet fiatalon férjhez ment Lajos türingiai őrgrófhoz, és házassága alatt is mindig a szegények és betegek segítésére összpontosított.

Férje korai halála után még inkább Isten és a rászorulók szolgálatába állt. Kórházakat alapított, és személyesen gondozta a betegeket, melyek révén példát mutatott kortársai számára is. Még fiatalon, 24 évesen hunyt el, de már ekkor legendás tisztelet övezte, és 1235-ben szentté avatták.

Miért éppen ma írunk róla?

Ez a nap a halálának évfordulója. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére , halálának napjára, . Ezen a napon világszerte megemlékeznek cselekedeteiről és vallásos örökségéről, amely ma is hatással van a keresztény közösségekre.

A valladolidi Szent Erzsébet-oltár és szobor

Valladolid egy történelmi város Spanyolország középső részén, Kastília és León autonóm közösségben. Madridtól északnyugatra helyezkedik el,  körülbelül 200 kilométerre. A város jelentős szerepet játszott a spanyol történelemben, különösen a középkorban és a reneszánsz idején, mivel itt élt és dolgozott több király és fontos vallási személy.

Valladolid híres egyeteméről és gazdag művészeti örökségéről is. A Santa Isabel de Hungría kolostor története szorosan összefonódik a város vallási életével és a középkori spanyol uralkodók vallásos elkötelezettségével.

A kolostor 1472-ben alakult, és azóta is a ferences rend szellemiségét tükrözi, amelynek központi értéke a szegények és betegek iránti szeretet és segítségnyújtás. Erzsébet királynő férje halála után szegényeknek és betegeknek segített, kórházat alapított és mindennapi életét az Isten szolgálatának szentelte. Az ő erkölcsi és vallási eszméi tökéletesen illeszkedtek a kolostor céljaihoz, így nem meglepő, hogy a Santa Isabel de Hungría kolostor a tiszteletére épült, és itt található a híres Szent Erzsébet oltár, amely a spanyol vallási és művészeti örökség egyik legszebb példája.

Az oltár központi alakja a Szent Erzsébetet ábrázoló szobor, amelyet a híres spanyol barokk szobrász, Gregorio Fernández készített 1621-ben. A szobor Szent Erzsébetet ferences harmadrendi ruhában, királyi koronával ábrázolja, kezében egy könyvet tart, és a szegények segítésére utaló jelképekkel van díszítve. A szoborcsoport különlegessége, hogy az Erzsébetet ábrázoló figura mellett egy koldus is megjelenik, aki alamizsnát kér.

A kolostor ma is aktívan működik, renoválása 2006 áprilisában fejeződött be, átalakították, hogy helyet adjanak a Santa Isabel Múzeumnak, a ferences zárdák hangulatában, az épületben pedig további figyelemre méltó művészeti értékű alkotásokat tekinthetünk meg.