Csibi Lóránd, az Egyesült Magyar Egyletek (EME) alelnöke köszöntője után Dr. Krasznai Csaba mondott kezdőimát, majd átadta a szót az EME elnökének, Mészáros Andreának, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Dr. Mártonffy Balázs, Magyarorszag chicagói főkonzulja levelének felolvasása után elsőként láthatta az itteni közösség a Kaláka: 1956, te csillag című rövid dokumentumfilmjét.
Azért volt ez igazán különleges, mert Faludy György versét már 1990-ben megzenésítették, de eddig még nem került a dal hivatalosan bemutatásra. Megrendítőek voltak a képek, amelyeket a zene közben láthattunk. A hangulatot fokozta Buda Ferenc: Tizenöt-húszéves halottak című verse, amelyet Nyári Rebeka, a Clevelandi Magyar Iskola szavalóversenye nyertesének tolmácsolásában hallhattuk.
A regösök népdalcsokra után az ünnepi szónok, Ország Éva édesapja történetével tette igazán személyessé a megemlékezést, állíthatom, hogy egészen megérintette a jelenlévőket. Különösen a fiatalabb generáció számára fontosak az ilyen hangvételű szónoklatok, mivel mi nem éltük át a történelem ezen szakaszát. Az események sokkal érthetőbbé válnak, ha új szemszögből, valaki megélései révén halljuk őket, nem csupán a történelemkönyvből olvasva.
László Olivér zongoradarabja után Bóna Richárd atya záróimája következett, s végül a záróének - Csík zenekar: Hazám, hazám - amit hárman (Péter Sára, Pigniczky Enese, Vágvölgyi Zsófia) adtunk elő.
Az eseményt agapé követte, amit gyönyörűen előkészítettek a Szent Imrés hölgyek, megteremtve a felemelő hangulatot. A közös étkezés és beszélgetés alkalmat adott arra, hogy megosszuk egymással élményeinket, gondolatainkat, köszöntsük a rég látott barátainkat, és kicsit emlékezzünk.
2024. október 23-án Clevelandben a városháza felett lyukas zászló lobogott, ami nagyon kedves gesztus a helyi városvezetéstől. Cleveland nagy múltra tekint vissza a magyarság tekintetében, és bár többen nem tartják népszerűnek, fantasztikus kis város, már egyedül a közösség miatt is.
Az Egyesült Magyar Egyletek a Mindszenty Plázán szervezett koszorúzást, ahol az "56-os pesti srác" emlékére szentelt szobornál hajtottunk fejet, lezárva az 1956-os megemlékezésünket. A helyiek idén is emlékeztettek arra, hogy bár távol élnek Magyarországtól, mégis, ennyi év után is együtt dobban szívük az otthoniakkal.
