"A ZENE HATÁROKON ÁTÍVELŐ NYELVE"

Interjú Káel Norbert zongoraművésszel

/ Csadi Zoltán /
csadi.zoltan2024 képe
Káel Norbert Európa és a világ zenei színpadain egyaránt ismert és elismert zongoraművész, zeneszerző, egyetemi docens. Október végén, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács támogatásával, Szenthe Anna meghívására Vancouverbe érkezik, és szóló koncertet ad. A zene szeretetéről, a klasszikus és kortárs művek összefonódásáról, valamint szakmai életútjáról beszélgettünk.
Kael_1Foto_1Foto_2

Sűrű ősznek néz elébe?

Igen, valóban sűrű időszak elé nézek. Magyarországról indulva gyakorlatilag körbeutazom a világot. Kuala Lumpurtól, Tokión és Los Angelesen át egészen Vancouverig visz az utam októberben és novemberben. Gyakorlatilag végigkoncertezem a Földet, részben szóló előadásokkal, részben pedig a jazztriómmal.

Az Ön pályafutása Kazincbarcikától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen keresztül egészen a bostoni Berklee College of Music-ig, majd New Yorkig ívelt, ahol koncertezett és klasszikus zenei tanulmányokat folytatott. Hogyan látja ezt a széles szakmai utat?

Számomra már a kezdetektől fontos volt, hogy a klasszikus zene mellett más zenei irányok és formák felé is nyissak. Mindig is érdekelt a klasszikus zene, a tradicionális népzene és a jazz. Diákként nehéz volt eldönteni, melyiket válasszam. Később aztán rájöttem, hogy annyi találkozási pont van a különböző stílusok között, hogy ezek fúziójával akár egy új és egyedi zenei hangzást is létre lehet hozni.

Ahhoz, hogy a zenében magasabb szintre léphessen ahhoz egyértelmű volt, hogy külföldre kell mennie, és nemzetközi mesterektől kell tanulnia?

Magyarország klasszikus zenei nagyhatalom. A Kárpát-medence Liszt, Kodály, Bartók és a hagyományos népzene hazája. Viszont ahhoz, hogy a  jazzben valódi tudást szerezzünk, Amerikában kell lenni. Otthon nagyon komoly klasszikus alapokat kaptam, amit Bostonban jól tudtam használni. A származásom, a magyarságom csak még izgalmasabbá tett az ottani diákok és tanárok számára. A más kultúrákkal való találkozás egyedi és autentikus élményeket adott, amelyek máig inspirálnak. New Yorkban ismertem fel, hogy a jazz a kulturális keveredés miatt állandó mozgásban van és új hatások érik. Úgy éreztem, mintha előre léptem volna az időben. A legnagyobb fesztiválokon, mesterkurzusokon vehettem részt. 

Egyetemi docenseként a fiatal generációk oktatásával is foglalkozik. Hol tart most a jazz-zene oktatása?  

Ez egy nagyon érdekes és összetett kérdés. A világ ebben is megosztott. A tehetségkutatók és az online tartalmak azt sugallhatják, hogy kevés befektetett munkával is sikeres lehet valaki, de ez csak illúzió. Sok gyakorlás és kemény munka szükséges ahhoz, hogy valami valóban értékes jöjjön létre. Emellett az AI új kihívásokat hoz majd, de hiszem, hogy egy mestertanár érzékenységét gép soha nem lesz képes pótolni.

Nemsokára Vancouverben ad koncertet. Honnan jött a felkérés és mi lesz a műsor programja?
Júniusban, a Magyar Nagykövetség szervezésében Kanadában játszottam saját zenekarommal, a Jazzical Trióval. Az egyik koncertünk apropóján találkoztam Szente Annával, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökével, aki meghívott, hogy ha már október 28-án Los Angelesben adok koncertet, onnan már csak három óra repülésre van Vancouver, ezért remek lehetőség adódna egy ottani koncert szervezésére.
 Ha fantázia címet kellene adnom a műsornak, azt mondanám: Nyugatból a Kelet, Keletből a Nyugat. Ami valójában igaz is, legalábbis az utazásom szempontjából most októberben mindenképp.

Bartók, Liszt és Kodály műveket fogok előadni. Nagy részét eredetiben, de azért lesznek jazz feldolgozások is. Nagy izgalommal várom a koncertet Britt Columbiában, az ottani magyar és kanadai közönség előtt.