Fogadó szervezetünk, a Csöbörcsök Táncegyüttes tagjain is látni vélni ezt a csendes lelki készülődést, mely igazolja bennünk ösztöndíjasokban, hogy egy egészséges és nagyon összeforrt közösség tagjai lehetünk az ösztöndíjunk keretén belül. Az együttes rengeteg alkalmat teremt a közös próbákkal az együttlétekre. Fontos az itteni közösség számára, hogy néptánc- és népzene-kedvelő tagjai minél több személyes élményt szerezhessenek s ezáltal gazdagodhassanak lelkiekben, szellemiekben.
Heti rendszerességgel találkozunk a Csöbörcsök, a Kis Csöbörcsök, az Ifjúsági és a Törekvő Táncegyüttes tagjaival, hangsúlyt fektetünk közösen az itteni vezetőkkel, hogy mind technikai mind táncanyag szempontjából egyre szélesebb körű tudást sajátíthassanak el az itteni táncosok. Követendő példa az itteni emberek befektetett energiája és szeretete. Tudni kell, ezek a fiatalok, felnőttek szabadidős programként vállalják ezeket a próbákat. Munka mellett, család mellett és iskola mellett igyekeznek mindig teljes jelenléttel és odaadással eljönni ezekre a csodás, együtt töltött alkalmakra.
E hónapunk jeles összejövetelének számít a novemberi táncházunk, mely a székely naptár szerint Szent András havi táncház nevet kapta. A táncház létrejötte, megszervezése mindig sok tennivalóval jár. Megemlítendő Kemény József és felesége, Ibolya fáradhatatlan munkája, mely nélkül nem jöhetett volna létre ez az alkalom se. A táncházat jeles hónapunk 23. napján tartottuk, óriási élmény volt, ahogy lassan-lassan megtelt a terem kicsikkel és nagyokkal. A rendezvény 17:00 órás kezdettel nyitotta meg kapuit a kis gyermekek előtt, akik először kis apró lépésekkel ismerkedtek meg, majd egyre inkább felszabadulva sajátították el a gyermekjátékok csínját-bínját valamint a kedvesebbnél kedvesebb énekek, mondókák szövegét. Ezt követően gyermekfoglalkozás következett, ahol az apró kis angyalnép kedves karácsonyi üdvözlőlapokat készíthetett. A gyermek táncház és foglalkozás Vass Mária Magdolna vezetésével zajlott, ezúton is köszönjük a sok befektetett munkát és energiát, úgy hiszem, hogy a jelenlévő gyerekek és szülők nagyon hálásak voltak mindezért.
Este hét óra elérkeztével kezdetét vette a felcsíki tánc tanítása, mely közel áll a szívemhez hiszen eme gazdag és egyszerűségében megismételhetetlen tájegységről származom. Felcsíki mesterem Sándor Csaba Lajos, aki az Ördögborda táncegyüttes vezetője, kiskorom óta elültette a felcsíki zene és tánc szeretetét a lelkembe, így teljes odaadással és legjobb tudásom szerint igyekeztem párommal, Márton Csabával átadni a jelenlévők számára a felcsíki tánc alapját, földhöz való kontaktját és energiájában gazdag és erős mulatásra való ösztönét. Az oktatás után kezdetét vette a táncház. Először széki rend, majd mezőségi és kalotaszegi muzsika szólt, melyre a jelenlévők örömmel és mulatni vágyással lepték el a terem minden szegletét. Hálás szívvel néztünk körbe, látni és érezni lehetett, ahogy az emberek szíve egyszerre dobban.
A hajnal közeledtével elhangzott egy csokor gyönyörű hajnali nóta, hiszen tudni illik: a magyar népzene egyik legszebb mondanivalója ezekben a hajnalikban lett eldalolva. Kihallani belőlük a szerelmet, a bánatot, a veszteséget, az erőt, a nőt és a férfit, az édesanyát és az édesapát. Gyönyörű záró része lett az estének. E jeles nap minden csengő-zengő pillanatáért Soós Andris és bandája felelt. Rendkívül személyessé tették muzsikájukkal az est minden pillanatát a jelenlévők számára.
Így advent közeledtével azt kívánjuk, mindenki csendesedjen el és keresse a közösségi élmények megtartó és felemelő eseményeit, alkalmait hiszen közösen sokkal szebb a szeretet ünnepére felkészülni és újra gyermeki tiszta szívvel várni azt.
