Ösztöndíjas időszakom utolsó Villa Ángela-i rendezvénye október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján volt.
Az ünnepséget a közösség nagy szalonjában tartottuk. A himnuszok elhangzása után Alejandro Pajor, Chaco tartomány magyar tiszteletbeli konzulja idézte fel 1956 októberének napjait. Azokra a fiatalokra emlékezett, akik fegyvertelenül, puszta bátorságukkal szálltak szembe egy világhatalommal. Mint mondta, a forradalom ugyan elbukott, de üzenete győzött: a szabadság vágyát nem lehet elfojtani.
José Luis Bischof, a közösség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sok Argentínában élő magyar család története is a forradalom után kezdődött. Ezért ez a nap nemcsak a magyarországi, hanem az itteni magyarság emléknapja is. Az emlékezés továbbadása pedig mindannyiunk feladata, hogy a fiatalabb nemzedékek is tudják, honnan jöttek.
A megemlékezés zárásaként én is szóltam a jelenlévőkhöz. Arról beszéltem, hogy az 56-os fiatalok bátorsága és szabadságvágya ma is tovább él a dalainkban, a közösen őrzött történetekben és abban az odaadásban, amellyel a Villa Ángela-i közösség évtizedek óta ápolja magyar gyökereit. Ennek a lángnak a továbbvitele közös felelősségünk, és egyben legszebb feladatunk is. A beszéd után Ernestina Luchavával közösen elénekeltünk egy népdalt is az est záróakkordjaként.
Az ünnepélyes rész után kötetlen közös vacsora következett: a közösség asszonyai friss lángossal vendégelték meg a résztvevőket.
Azóta újabb jeles nap volt a közösség életében. Október 30-án ünnepelte fennállásának 94. évfordulóját a Villa Ángela-i magyar egyesület, Argentína legrégebben alapított magyar közössége. A születésnapot november 7-én nagyszabású ünnepséggel is megünneplik majd, ahol többek közt lesz hagyományos ételeket kínáló ételudvar, tánc, és fellépnek a hegedülni tanuló diákok is.
