Augusztus 20.
Szombaton délelőtt a Magyar Iskola diákjaival megismerkedtünk az ünnep eredetével, és a hozzá kapcsolódó szokásokkal, délután pedig a cserkészekkel emlékeztünk meg egy közös vacsora és tábortűz keretein belül. Vasárnap a NSW Magyar Szövetség szervezésében a hivatalos augusztus 20-ai ünnepségen mondtam beszédet.
Az iskolában nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az itteni gyerekek megismerkedjenek az államalapítás történetével, és az ünnephez kapcsolódó legfontosabb jelképekkel. Természetesen nem maradhatott el az István, a király musical meghallgatása sem. A játékos feladatok után, a foglalkozás csúcspontja a Szent Korona elkészítése volt, amikor mindenki elkészíthette a saját verzióját. A cserkészekkel is izgalmas programmal készültünk erre az alkalomra. A szokásos őrsi foglalkozások után, egy közös hotdogozásra, és Túró Rudi evésre invitáltuk a családokat, majd a tábortűz köré gyűltünk. A cserkész tábortüzeknek mindig van egy kerettörténete, ami erre az alkalomra egy időutazás volt, vissza István király korába. Az őrsök rövid előadásokkal készültek, amik egy-egy az ünnephez kapcsolódó jelentős eseményt mutattak be mókás módon. Többek között megtudhattuk hogyan került a Szent Jobb a Bazilikába, valamint azt is, hogy a jövőben hogyan fogják készíteni az ünnepi kenyeret. A szülők is bekapcsolódhattak a népdalok éneklésébe, és tábortűz melletti játékokba egyaránt.
A megemlékezés nem ért véget a szombati eseményekkel, hiszen vasárnap ünnepi istentiszteleten vettünk részt a Református Egyház templomában. Az istentisztelet után a Punchbowl-i Magyar Házban közös ebéd, és süteményvásár, valamint tartalmas előadás következett. Konzuli köszöntő, zongorajáték, kenyéráldás, és versmondás zajlott a színpadon, majd zárásként felkértek, hogy a Magyarok Kenyere programról meséljek a helyieknek. A program szép élményei mellett a következő tanulságot is szerettem volna az ünneplőknek útravalóként adni:
Számomra a Magyarok Kenyere Program legnagyobb tanulsága az, hogy ha egy közösség összefog, és a közös jó érdekében mindenki felajánlja a saját „búzaszemét”, akkor hatalmas eredményeket lehet elérni. Amióta megérkeztem Sydney-be, folyamatosan találkozok olyan magyarokkal, akik nem egy búzaszemet ajánlanak fel az itteni magyar közösség összetartása érdekében, hanem annál sokkal többet. Az ő odaadó munkájuknak köszönhetően ünnepelhetjük együtt augusztus 20-át, itt a világ másik felén, Sydneyben, messze az anyaországtól.
