Tiszteletadás az 1956-os forradalom alkalmából Buenos Airesben

/ Dr. Heka Dária Zsuzsanna /
heka.daria.zsuzsanna képe
1956. október 23-a az egyik legnagyobb magyar ünnep a rendszerváltás óta. A 60., kerek évforduló pedig még jelentősebbé teszi az eseményt. Az Argentínában élő magyarok az ünnephez méltó műsorral emlékeztek meg a történtekről.
Ünnepi megemlékezés A Zrínyi Ifjúsági Kör szavalataSemjén Zsolt beszéde Zászlólevonás

A megemlékezést október 15 én, szombaton délelőtt tartották Buenos Airesben, magyar és spanyol nyelven. Bár a tervezett helyszín a magyar nemzet jelképeként tekintett, székelykapuval díszített Plaza Hungría lett volna, azonban az eső miatt a közeli rendőrségi épület termében tartották meg végül az ünnepséget. Az argentínai magyarságot, mint az egyik legrégebbi és legaktívabb közösségek egyikét, jelenlétével megtisztelte dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese is. Emellett jelen volt többek között Barcsi Gyula, Magyarország argentínai nagykövete, a helyi magyar szervezetek vezetői, és a helyi magyar közösség tagjai is jelentős számmal megjelentek.

A zászlófelvonás és az argentin himnusz elhangzása után az 1956-os lukas zászló ünnepélyes bevonulása következett, majd dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr megemlékező beszéde hangzott el. Köszöntő szavai után történelmi párhuzamokat vont 1956 és a korábbi nagy, nemzeti eseményeink között. Megemlítette, hogy Szent István feladata volt, hogy a kereszténységhez és a keresztény Európához csatlakoztassa országunkat. 1848-ban a Haza és a Haladás jelszavaival a függetlenség és a polgári átalakulás volt a szükséges történelmi tett. Ugyanígy 1956-ban a szuverenitásunk, a függetlenségünk visszaállítása, és az ország csatlakoztatása a világ demokratikus részéhez volt a nemzet akarata. Igaz, az idegen tankok leverték az 1956-os forradalmat, de ez volt az első döfés a diktatúra és idegen uralom szívébe. Megállapította, hogyha nem lett volna a magyar 1956-os forradalom, akkor Olaszország és Franciaország is „beleszédült volna a kommunizmusba”.

Ez a szabadságharcunk az alapja az 1989-es magyar változásoknak, illetve a demokratikus átalakulásunknak. Igaz, a tönkretett életeket már nem lehet visszaadni, helyrehozni, de három nagy jóvátételt tettünk. Az egyik, hogy 1956-ot legnagyobb  ünnepeink egyikének nyilvánítottuk, a másik, hogy minden évfordulójáról a legméltóbban megemlékezünk, a harmadik pedig, hogy akiket elszakítottak tőlünk, azoknak jóvátételt szolgáltattunk. Így utalva arra, hogy minden magyart és leszármazottat megillet, törvényekben is rögzítve a magyar állampolgárság. Így a diaszpóra magyarjait és azok leszármazottait is, akiknek nagy köszönettel tartozunk azért, hogy őrzik magyarságukat - mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: számíthatnak a magyar államra, mint ahogyan a magyar állam is számít az ő segítségükre.

A miniszterelnök-helyettes úr méltató szavai után a Zrínyi Ifjúsági Kör tanulóinak szavalata következett, akik Tamás Ervin Sírkő helyett című versét mondták el, cserkész egyenruhában. Őket követte Richter Irén és Egey Gyula tanúságtétele. Mindketten az 1956-os forradalom idején Budapesten éltek, az eseményeket végigélve, hiteles szavaikkal ecsetelték a történéseket. Kettejük személyes élménybeszámolója után ökomenikus ima, majd trombitaszó hangzott el az elesettekért, a helyőrségi zenekar közreműködésével. A megemlékezés a magyar Himnusszal, majd zászlólevonással zárult. Az itteni magyar kolónia magyarságőrző tevékenységének elismerését pedig fémjelzi, hogy a buenos airesi kormány a 60. évforduló alkalmából a Plaza Hungría terére egy emlékplakettet adományozott a helyi magyarság számára, a forradalmi eseményekre emlékezve.