A második világháborút követő évtizedekben jelentős számú magyar telepedett le Ausztráliában. Különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc után érkezett sok magyar menekült az országba. Sydneyben fokozatosan kialakult egy aktív és összetartó magyar közösség. Magyar egyesületek, egyházi közösségek, kulturális szervezetek és baráti társaságok jöttek létre. Az évek múlásával azonban egyre sürgetőbbé vált az idősebb nemzedék támogatásának kérdése.
Sydney nyugati részén, Dean Parkban áll egy olyan intézmény, amelynek története szorosan összefonódik az ausztráliai magyarság második világháború utáni történetével. A Szent Erzsébet Otthon nem egyszerűen idősek gondozására létrehozott intézmény: több mint fél évszázadon keresztül a magyar nyelv, a katolikus vallás, a kultúra és a közösségi összetartozás egyik fontos központja lett. Története 1963-ban kezdődött, amikor Forró Ferenc jezsuita atya felvetette egy magyar idősek otthonának gondolatát az ötletből pedig lassan valóság lett.
Forró Ferenc, aki 1950-ben érkezett Sydneybe, már korábban is sokat tett a magyar közösség megszervezéséért. 1951-ben részt vett a Sydney-i Magyar Katolikus Egyházközség megszervezésében, és elindította a Dél Keresztje című magyar újságot is. 1959-es visszatérése után ismét aktívan bekapcsolódott a magyar közösségi életbe. Munkájának része volt magyar temetőrész kialakítása Rookwoodban, valamint különböző ifjúsági és vallási programok megszervezése.
Forró Ferenc 1963-ban egy olyan otthont szeretett volna létrehozni, ahol az idős magyarok nemcsak megfelelő lakhatást és ellátást kapnak, hanem magyar nyelvű társaságot és közösséget is találnak. A kezdeményezés mögé hamarosan széles körű összefogás állt. Horváth Klotild OSU és Dejtári Gregoria OSU orsolyita nővérek, Majsay Éva, a Katolikus Magyar Asszonyok Szövetségének elnöke, valamint magyar cserkészek, egyetemi hallgatók, a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség és az evangélikus közösség is támogatta a tervet.
A szükséges pénz előteremtése nem volt egyszerű feladat. Tombolákat, vacsorákat, családi esteket, karácsonyi vásárokat és bálokat rendeztek. Ezekből az eseményekből gyűlt össze az a jelentős összeg, amely lehetővé tette a beruházás megkezdését. 1965-ben megvásároltak egy mintegy öt holdas telket Dean Parkban, Sydney nyugati részén.
Az építkezés fontos állomása volt 1966. augusztus 7., amikor letették és megáldották az otthon alapkövét. Az ausztrál szövetségi kormány 60 000 dollárral járult hozzá a megvalósításhoz, miközben a magyar közösség tovább folytatta az adománygyűjtést. A kezdeményezés egyházi támogatást is kapott: Norman Gilroy bíboros, Sydney érseke jóváhagyta az intézmény alapszabályát.
A történelmi nap 1967. március 5-én érkezett el. Gilroy érsek ünnepélyesen megáldotta a 25 idős magyar befogadására alkalmas új otthont. A megnyitón a korabeli beszámolók szerint mintegy ezer magyar vett részt. Az esemény nem csupán egy új épület átadását jelentette: a Sydneyben élő magyarok számára annak bizonyítéka volt, hogy összefogással, önkéntes munkával és adományokkal saját intézményt tudtak létrehozni.
Az első 25 férőhely hamar kevésnek bizonyult. 1968 karácsonyára már valamennyi hely lakóra talált. A közösség ezért tovább folytatta az adománygyűjtést és a fejlesztéseket. Az 1970-es években újabb 27 szobával bővült az otthon, és az egyik helyiséget kápolnává alakították.
Az intézmény történetének egyik legemlékezetesebb eseménye Mindszenty József bíboros 1974-es ausztráliai látogatása volt. A bíboros 1974. november 5. és 21. között tartózkodott Sydneyben, és ez idő alatt többször felkereste a Szent Erzsébet Otthont. November 17-én az otthonban több ezer magyar jelenlétében szentmisét mutatott be, majd megáldotta az új épületrészt.
Mindszenty látogatása különösen jelentős volt az emigrációban élő magyarok számára.
Az otthon körül egy nagyobb magyar közösségi tér kialakításának gondolata is megszületett. Szabó László igazgató kezdeményezésére a szomszédságban 25 egy- és kétszobás lakásból álló úgynevezett „nyugdíjas magyar falu”, villapark jött létre. A területhez magyar templom, könyvtár, képtár és múzeum is kapcsolódott. Az első lakók 1990-ben költöztek be.
A Szent Erzsébet Otthon ma is működő katolikus bentlakásos idősgondozó intézmény Dean Parkban. A hivatalos ausztrál nyilvántartás szerint jelenleg is bejegyzett bentlakásos ellátást nyújtó intézmény. Ausztráliában élő idős magyarokat szolgálja, magyar nyelvű munkatársakkal, magyar ételekkel és magyar kulturális programokkal.
A Sydney-i Magyar Tanács szerint az otthon ma mintegy tízhektáros parkosított területen működik, és kulturális központként is szolgál. A területén magyar múzeum és kápolna található, ahol vasárnaponként szentmisét tartanak. A hagyományos Szent Erzsébet-napi ünnepségek és magyar kulturális rendezvények évről évre sokakat vonzanak.
A Szent Erzsébet Otthon története így egyben a sydneyi magyar közösség története is. Az 1963-ban megfogalmazott gondolatból – egy olyan hely létrehozásából, ahol az idős magyarok magyarul beszélhetnek, magyar ételeket ehetnek és saját közösségükben élhetnek – néhány év alatt valódi intézmény született Az Otthon falai között ezért nemcsak egy intézmény története őrződik. Megtalálható benne a háború utáni magyar emigráció emlékezete, az 1956 után Ausztráliába érkezettek öröksége, a vallási és kulturális hagyományok továbbadása, valamint annak a közösségi összefogásnak az emléke, amely több mint hatvan évvel ezelőtt lehetővé tette a Szent Erzsébet Otthon megszületését.Az űrlap teteje
. Az évtizedek során a Szent Erzsébet Otthon a magyar közösség különböző nemzedékei közötti kapcsolat egyik helyszínévé is vált. Az idősebb lakók személyes emlékei és élettörténetei fontos részét képezik a diaszpórában élő magyarság közös emlékezetének. A fiatalabb generációk számára ezek a történetek betekintést nyújtanak abba, hogyan építették fel elődeik életüket egy új országban, miközben igyekeztek megőrizni magyar identitásukat.
Az otthon működésének történetében természetesen a körülmények is változtak. Az ausztrál idősgondozás fejlődésével, a lakók igényeinek változásával és a magyar közösség demográfiai átalakulásával új kihívások jelentek meg. A modern gondozási elvárások mellett azonban továbbra is fontos szempont maradt az emberi méltóság, a közösségi kapcsolatok és a kulturális sajátosságok tisztelete.
Az űrlap alja
A Szent Erzsébet Otthon jelentősége így túlmutat az épület falain. Története annak példája, hogy egy bevándorló közösség miként tud összefogni saját idős tagjainak támogatására. Az otthon mögött álló több évtizedes közösségi munka egyben azt is mutatja, milyen fontos szerepet játszik az összetartozás érzése azok számára, akik több ezer kilométerre élnek szülőföldjüktől.
Ma az otthonnak 105 lakója van!
KCSP ösztöndíjasként az elmúlt nyolc hónapban aktív részese lehettem az otthon életének, segíthettem a mindennapok feladatait, ami nekem is tanulságos és lélekemelő volt.
