Stuttgarti borkóstoló

Borkóstoló az Erdélyi Világszövetség szervezésében

/ Benedekffy Katalin /
benedekffy.katalin képe
Az Élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk, mondogatják a székelyek is és valóban tudnak valamit, mert közel a száz évhez még csillogó szemekkel mesélnek az életről, egy pohár jó bor mellett és közben dalolnak.
Borkóstoló a stuttgarti Magyar KultúrintézetbenKülönleges Magyar borokTamás Péter az Erdélyi Világszövetség elnöke köszönti az egybegyűlteketElőételek

2017. október 7-én az Erdélyi Világszövetség (EVSZ) szervezésében, Tamás Péter, a szervezet elnökének előadásában tartották meg BOR & dallam címmel a „különleges magyar szőlőfajták” borkóstolóját Stuttgartban, a Magyar Kultúrintézetben.

A borvacsorát érdekes történetek valamint népdalok és operett dallamok színesítették Hortobágyi Ivett népdalénekes és Benedekffy Katalin operaénekes, KCSP ösztöndíjas előadásában.

Tamás Péter már több ízben tartott előadást, borvacsorával összekötve a stuttgarti magyar közösségnek, akik az előadó jóvoltából többrétű tudásra tehettek szert a magyar borfajták területén. Igazi ritkaságokat ízlelni és hozzá kedves történeteket hallani még Magyarországon is kuriózumnak számít, nem hogy itt Stuttgartban.

Az est folyamán a Magyar borvidékek gyöngyszemeit kóstolhattuk végig és természetesen mindegyiknek meghallgathattuk a történetét. A 12 borból álló borsor átfogta valamennyi magyar borvidék borait.

Így Etyek-Buda borvidékéről a Szentesi Pincészettől: Zengőt, Tihanyi kéket, Feketefájú bajort, Laskát, Csókát, Fekete muskotályt, Badacsonyról a Folly arborétumtól: Budai zöldet, Szászi pincészettől: Rózsakövet, Balatonboglárról a Konyáryi pincészettől: Zenitet, Szentgyörgyhegyről a Bence Pincészettől: kékszőlőből készült fehér Bakatort, Ménesről Balla Gézától a Fekete leánykát, Sopronból a Luka pincészettől: Turánt, majd legvégül desszertborként Tokajról a Nobilis pincészettől: Kövérszőlőt kóstolhattunk.

Elég ha az ember meghallja ezen különleges nevű borok történetét és máris érzi szájában a szőlő zamatát és a vidék illatát. Ilyen például a Rózsakő története, mely helyi legendához kapcsolódik.

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, mely a Kisfaludy ház felett található lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedi Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét a feleségről, Szegedi Rózáról kapta, a szőlőfajta pedig a kőről. A helyiek szerint a rózsakő varázserővel bír. Hogyha egy leány és egy legény ráül a kőre egymás kezét fogva, háttal a Balatonnak, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, hogy a lány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondolt annak a szíve érte fog dobogni.

A fenséges borok és a szép történetek mellől nem hiányozhattak az igazi hazai finomságok sem, mint a paprikás kolbász, szalonna, libazsír, tepertő ízletes magyar és erdélyi (Góbé) sajtok, valamint frissen sütött csirkemáj, zöldségek, zamatos szőlő és természetesen a házi sütemények.

A hangulatot zongorajátékával színesítette Várady András valamint Vajda Mátyás KCSP ösztöndíjas. Az est végéhez közeledve egy pohár tokaji édes borral koccintva, zárszóként a Hajmási Péter című operett dal hangzott el, amelyet együtt énekeltek az egybegyűltek.

Szép és színvonalas estnek, borvacsorának lehettünk részesei a Magyar Kultúrintézet nagytermében. Különösen példamutató szervezettség, segítőkészség mutatkozott meg az EVSZ-en belül, ahol a közösség tagjai nem csak szeretnek együtt mulatni, de egymásért dolgozni és egymáson segíteni is.

  

Benedekffy Katalin KCSP ösztöndíjas - Stuttgart

 

 

Hortobágyi Ivett népdalénekes

Borsor

Benedekffy Katalin KCSP ösztöndíjas

Benedekffy Katalin  KCSP ösztöndíjas