Saul fia: vetítés és beszélgetés Röhrig Gézával a New York-i Magyar Házban

/ Szilvay Gergely /
szilvay.gergely képe
Először vetítették New Yorkban magyar nyelven a Golden Globe-ot és Oscar-díjat nyert magyar holokausztfilmet, a Saul fiát a New York-i Magyar Házban a Balassi Intézet – Magyar Kulturális Központtal és az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulattal közösen április 27-én, csütörtökön este fél héttől.
Kumin Ferenc főkonzulVadász Zita Röhrig Gézával beszélgetRöhrig GézaA beszélgetés

A vetítés előtt beszédet mondott Nagy Ildikó, a Magyar Ház igazgatója, aki elbúcsúztatta Vadász Zitát, hiszen ez volt az utolsó közös munkájuk. Majd köszöntötte a nézőket Kumin Ferenc, Magyarország New York-i főkonzulja is. A vetítést követően Röhrig Gézával, a film főszereplőjével beszélgetett Vadász Zita, a Balassi Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója. Röhrig Géza elmondta: mielőtt elvállalta a szerepet, úgy volt vele, hogy van elég holokausztfilm, és a mának nem tett jót Hollywood. Megjegyezte azt is: az amerikaiaknak nincsenek transzgenerációs, nemzedékeken átívelő traumáik, ezért nem tudnak a holokausztról sem igazán jó filmet csinálni. Ráadásul az ortodox zsidók identitásának nincs a középpontjában a holokauszt, tette hozzá. 

Mint elmondta: a filmben szerinte a főszereplő, Saul, aki az első öt percben robot, attól, hogy egy halott kisfiúéval találkozik a tekintete, életre kel, mert ez a tekintet visszaadott neki valamit. A halál ugyanis ugyanolyan intenzív élmény, mint a születés. Ettől kezdve Saulnak olyan élménye van, ami társainak nincs, és ezért őrültnek nézik, de neki már csak egy célja van: hogy a halott kisfiúnak visszafizesse, amit vele tett. Mégpedig úgy, hogy legalább őt tisztességgel eltemeti. 

A 2015-ben bemutatott Saul fia magyar filmdrámát Nemes Jeles László rendezte. A film elsöprő nemzetközi sikert aratott, 2015-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Nagydíját, első magyar alkotásként elnyerte a legjobb idegen nyelű filmnek járó Golden Globe-díjat, valamit, magyarként először 34 év után, megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is.

A film története autentikus dokumentumokat vesz alapul, s csupán háttérnek használja a holokauszt témáját. Cselekménye 1944. október 7-8-án játszódik Auschwitz-Birkenauban, elképzelt főhőse, Saul Ausländer magyar zsidó rab másfél napját mutatja be, aki az egyik krematórium Sonderkommandójának tagja. A tábor többi tagjától hermetikusan elzárt, saját kivégzésüket is minden pillanatban váró munkásokat a nácik arra kényszerítik, hogy részt vegyenek a tömeges megsemmisítés áldozatainak elégetésében és hamvaik eltüntetésében. Saul egy halott gyermekben saját fiát véli felismerni, ezért elhatározza, megkísérli a lehetetlent: megmenti a gyermek testét az elhamvasztástól, felveszi a kapcsolatot egy rabbival, akivel együtt a hagyományoknak megfelelően, titokban eltemetheti és érte egy kaddist mondathat el.

Röhrig Géza 1967-ben született. Az 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry (néha Huckrebelly) punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE bölcsészkarára járt magyar–lengyel szakra, fél évig Varsóban is tanult. Amikor hazajött, abbahagyta az egyetemet, és Madaras József Eszmélet című ötrészes filmjében ő játszotta József Attila szerepét. Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként végzett Szabó István osztályában 1993-ban. 2000-től New Yorkban, Bronxban él, ahol a Zsidó Teológiai Szemináriumban (Jewis Theological Seminary) diplomázott bibliaoktatóként. A haszidizmus követője; dolgozott már óvodában mint nevelő pedagógus és mint hitoktató is.