A bottal való járást is tanulni kell
Az Finnországi Magyarok Egyesülete által szervezett tavaszi kirándulás idén pünkösd vasárnapra esett. Szerencsére az eső nem esett, kitűnő időjárásunk volt, némi széljárással. A helyszín ismerős volt, Sipoonkorpi, amit legutóbbi kirándulásunkon havas táj borított. A szervező túravezetőnk Gálfi István a botokkal való gyaloglás helyes használatára tanította a jelenlevőket. Felhívta a figyelmünket, hogy bár finn találmány a bottal való járás a “nordic walking”, de sokan helytelenül használják, és nem tudják a pontos technikáját. Az erdő szélére megérkezve, meg is kaptuk az első technikai leckéket: mire kell figyelni, hogyan szerezzünk lendületet a botok alkalmazásával. Tizenöt fős kis csapatunk szorgalmasan gyakorolta a technikát, és valóban együtt könnyebb volt ráérezni ennek a mozgásformának a lényegére. Az intenzív széljárás nem tette lehetővé hogy tüzet gyújtsunk és sütögessünk, de azért akadt némi elemózsia a hátizsákban. Túránk egyik célpontja egy jégkorszak idejéből való képződmény, egy sziklába vájt vízzel teli mélyedés volt, a varázslatos fenyvessel borított erdőben. Menet közben jó volt rácsodálkozni a természet különös kincseire, az éledő üde zöld friss fenyőrügyek ízére. Utunk célpontjánál felcsendült az ünnepre való ének: "A pünkösdnek jeles napja.."
