Egy különleges hangulatú, elgondolkodtató estére került sor május 4-én az Oikophilia – Az otthon szeretete című dokumentumfilm vetítése és az azt követő beszélgetés kapcsán. A Sir Roger Scruton filozófiai elgondolásából merítő címválasztás középpontjában az oikosz (otthon) és a philia (szeretet, ragaszkodás) görög szavakból eredő oikophilia fogalom állt, mely lakóhelyünkön túl tágabb környezetünk, közösségünk és kulturális örökségünk iránti szeretetként is értelmezhető. A résztvevőket nem csupán megérintette a film őszinte és értéket közvetítő üzenete, hanem személyes megéléseik mentén vonta be az alkotókkal folyó közös beszélgetésbe is.
A vetítés során olyan hétköznapi emberek történetei bontakoztak ki, akik a mindennapokban szeretettel és közösségtudattal dolgoznak azért, hogy kapcsolataik élőek maradjanak, értékeik pedig erősödjenek. A film ezen inspiráló történeteken keresztül, közvetlen és megközelíthető szereplőin át mutatta meg, hogy az otthon szeretete döntésekben, apró gesztusokban és hosszú távú elköteleződésben formálódhat – még akkor is, ha a bemutatott személyek eltérő módon találták meg azt életükben. Megnyilvánulhat ez a hagyományok és a természet szeretetének átadására épülő gyümölcstermesztésben, Kovács Gyula Tündérkertek kezdeményezésében; a múlt emlékeit hordozó épület megújuló funkciójában, a Parókia Coworking esetében; a nagykanizsai Lokalista piac és bisztró helyi értékeket felkaroló szemléletében; valamint a göncruszkai református gyülekezet kezdeményezésében, ahol a részvételen alapuló értékmegélés később gazdasági erővé is válhat. Hasonló gondolat jelenik meg a Hortobágyi Örökös Pásztorok örökségőrző tevékenységében és a Kecskemét Táncegyüttes hagyományőrző munkájában is. Közös pont mindegyikben a másokhoz való kapcsolódás és a közösségnek való visszaadás szemlélete.
A vetítést követő beszélgetés természetes módon folytatta ezt a gondolati ívet. A film rendezőjével, dr. Genda Noémi Emesével, valamint kollégájával, Tóth Karolinával, a Scruton Hub kulturális menedzserével Mentsik Szilvia és Kilyenfalvi Gábor folytatott személyes hangvételű beszélgetést, amelyhez a résztvevők is örömmel csatlakoztak. Az otthon, az „itthon”, a haza és a lakóhely közötti kapcsolat a megosztott történeteken keresztül egyre inkább érzelmi töltettel gazdagodott. A beszélgetést követően kötetlen hangulatú fogadásra került sor, ahol a résztvevők egy pohár bor mellett oszthattak meg többet önmagukból.
A rendezvény több szervezet együttműködésében valósult meg, és méltó példája volt annak, hogyan találkozhat film, közösség és párbeszéd egy közös gondolat mentén: az otthon szeretete körül.
