Nyugat-Európában először a Magyar Művészeti Akadémia

/ Patai Borbála /
patai.borbala képe
A bajor-magyar kapcsolatok története évszázadokra nyúlik vissza, és az együttműködés ma is igen jelentős. Ezt igazolja a Magyar Művészeti Akadémia művészeinek kiállítása a bajor főváros egyik rangos kiállítóhelyén, a Künstlerhausban. A Futur II. című tárlat az MMA első nyugat-európai kiállítása volt, amely során a magyarországi kortárs alkotóművészek közel száz műtárgyát tekinthették meg az érdeklődők 2016. szeptember 23-tól október 7-ig.
Jovián GyörgySzurcsik József, Két bajnokBalázs JánosSzabó Tamás

A festményeket, tusrajzokat, kisplasztikákat, szobrokat, videoinstallációkat, textilműveket és egyéb, vegyes technikájú alkotásokat felvonultató tárlat záróestjén Maja Grassinger, a kiállításnak otthont adó Künstlerhaus elnök asszonya, Dévényi Sándor - Kossuth-, Ybl Miklós- és Prima díjas építész - a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Prőhle Gergely helyettes államtitkár és Tordai-Lejkó Gábor müncheni főkonzul köszöntötte a vendégeket. A beszédekben kihangsúlyozták az egykori és a mai bajor-magyar kulturális kapcsolatok jelentőségét. A müncheni magyar művészélet jelentősége képzőművészetünkben a párizsival egyenrangú. Több neves nemzeti festőnk, mint Wagner Sándor és Benczúr Gyula a müncheni akadémia tanára volt. Itt tanult Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Hollósy Simon, Vaszary, Csók és sokan mások. Küldetésünk, feladatunk, megőrizni azt a hagyatékot, amit elődeinktől örököltünk, s folytatnunk kell munkájukat. Csak így maradhatnak kapcsolataink és kultúránk életben.

A záróeseményen Balázs János Junior Príma- és Liszt-díjas zongoraművész adott koncertet Liszt Ferenc és Dubrovay László zeneszerző műveiből. Az est során egy igazi 20. század eleji szalon hangulat alakult ki, ahol a könnyed zene után, a kiváló képzőművészeti alkotások között kellemes társalgás zajlott a kulturális, a társasági élet jeles képviselői és az alkotóművészek között. A kiállítás nem pusztán egy képzőművészeti esemény, magában hordozza azt a fontos tartalmat, amellyel a régi bajor-magyar kapcsolatok felélednek, megerősödnek, és újak jönnek létre a tartós együttműködés érdekében: a szinte genetikus kölcsönös megbecsülést és vonzalmat egymás iránt.