A sütés egy alkotói folyamat, egyfajta önkifejezés valamint kommunikáció is egyben. Más számára sütni öröm, egy jó sütemény mindenkit levesz a lábáról. Akinek sütünk, azt jelezzük felé, hogy fontos vagy nekem, kedveskedek neked, figyelek rád.
Az alapanyagok pontos kimérése, a tészta megfelelő méretűre nyújtása, a töltelékek bekeverése, a formázás mind nagy-nagy figyelmet igényel. Rendre megfigyeltem, hogy akik sütnek, közben énekelnek vagy zenét hallgatnak, a dallamok pedig fokozzák a kreativitásuk kibontakoztatását.
A megfelelő recept választása közben is megannyi élmény kerül elő a szívekből. Mikor és milyen alkalomra is készítettem azt utoljára? Édesanyám hogyan is készítette el? Mi is volt annak a süteménynek a titkos hozzávalója? Hogy is hívják a ti vidéketeken? - záporoznak a kérdések egymás felé.
A sütemények megalkotása közben pedig garantált a jókedv. Vidám hangulatban beszélgetnek, énekelnek, zenét hallgatnak az asszonyok, miközben serénykednek, hogy elkészítsék a tökéletes süteményt. Legyen szó falusi lakodalomról vagy ünnepi készülődésről, a családnak való kedveskedésről vagy nosztalgia sütésről. Amikor előkerülnek a feledésbe merülő ízek az ember pompásabb hangulatba kerül.
Először a linzer karikára esett a választás. Más nevén linzer koszorú vagy nyuszi karika. A linzer egy hamisítatlan magyar finomság. Müller Antal volt a megalkotója ennek az ízletes, omlós süteménynek. Egy 1848-as főhadnagyról, Linzer Rudolfról nevezte el az új alkotását. A tészta igen egyszerűen begyúrható és nyújtható majd formázható. Így láncreakcióban elvégezve a munkafolyamatokat igen gyorsan elkészült a jóízű sütemény, amelyet örömmel kóstoltak a ház lakói és dolgozói egyaránt.
Másodjára a sajtos rúdra esett a választás. Más néven sajtos stangli. A stangli kifejezés azt jelenti, hosszúkás, többnyire sós vagy sajtos töltetlen tészta. Ismerjük a mondást: “ez a kis finomság, nagyon eteti magát”.
Harmadjára pedig a mézes kalácsra. Készítése hosszú múltra nyúlik vissza. Az Isteneknek felajánlott eledelnek minősült, majd az emberek közötti ajándékozási formává vált. Mi magyarok ős méhész nemzet vagyunk, így a mézeskalács fő alapanyaga a méz, ami egykor királyi eledelnek számított könnyen fellehető volt a falvakban, városokban. A középkor óta otthon is készítették a mézeskalácsot. Ki ne emlékezne a vásárokban megvehető céhes csodáknak a mézes szívnek, aminek a közepében egy tükröt tettek dekorációnak. A szerelmes legények ajándékozták meg vele a menyasszonyukat. A fűszerek illata a sütéskor mindenki számára előidézi az ünnepi készülődést. Most sem volt ez másképpen.
