Az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége, a Kaláka Club immár negyedik alkalommal szervez kulturális programot a Magyarság Házával és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársággal közös együttműködésben Bécsben. A „Vitéz lélek“ című színdarabot a Kossuth- és Jászai Mari-díjas kárpátaljai származású Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte. A mostani előadásra nem csak Bécsből, de a főváros környékéről, sőt a klubhoz régóta kapcsolódó győri és felvidéki nézők is érkeztek, ami tökéletesen egybevág a Magyarság Háza elgondolásával. Az előadás előtt a Magyarság Háza igazgatója Csibi Krisztina fogadta és köszöntötte a nézőket, Tamási Áronnak a Magyar Rádióban 1956. október 26-án elhangzott alábbi gondolataival: „Az idők gyógyító lázában él a magyar. Történelmünk ezer évén átlobog az emberi Géniusz üzenete, mely nemzeti hőseink példáit emeli elénk és költőink fénylő szavait idézi. // Nincs módunkban kitérni a hűség elől. […] A hatalmak, melyek a maguk rendszerében élni jónak és helyesnek látják, adják meg nekünk a lehetőséget, hogy mi is a magunk emberi és nemzeti formánkban élhessünk. […] Szenvedő lélekkel áhítjuk, hogy a rontó harcok megszűnjenek; s kérjük az emberi bölcsesség szellemét, hogy e harcok küzdőit igazságtalan ítélet ne érje.”
A Bécsben bemutatásra kerülő mű a Nemzeti Színház jelenleg is repertoáron lévő legrégibb előadása. A Vitéz lélek című darabot 2013-ban mutatta be a teátrum, azóta több szereplőcserével, de folyamatosan műsoron tartja. A legújabb „felfrissülés” a bécsi bemutató előtt történt. Nem véletlenül választotta a 2013-as kezdő évad bemutatkozó darabjának Tamási Áron művét Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője. A Nemzeti Színház vezérigazgatója úgy fogalmazott, szimbolikus erejű dráma ez, amely az újrakezdésről, az újraépítkezésről szól. „Megmutatja ez a mű azt is, hogy mi magyarok mindig képesek vagyunk újra és újra talpra állni, bármilyen csapás is ér bennünket. Képesek vagyunk új korszakot nyitni, ha jó az irány, és a kapaszkodók, vagyis az értékek megfelelőek. Az első világháború után játszódik Tamási darabja, egy olyan világban, amelyben a főhős a hitébe kapaszkodva újrateremti az életét, ezt jelképezi a szamár, kereszttel a hátán. A magyarság is mindig ezt teszi, újrafogalmazza önmagát a nagy viharok után.”
Tamási Áron Bécsben bemutatásra kerülő darabja, a Vitéz lélek 1940. októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Budapesten a Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett „Himnusz egy szamárral” című elbeszélés alapján íródott, szerepel a Nemzeti Színház közleményében.
A három felvonásos példázat az eredeti novellától többek között abban tér el, hogy a színdarab már a második világháború idején született. Az eredeti szamaras történet már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, a színdarabban megjelenő Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája olvasható a Nemzeti Színház ajánlójában. A színdarab műfaja „komoly játék“. A Vitéz lélek az egy nyelvet beszélő közösségek összetartozásáról szól.
A három felvonásos darabot teltház előtt játszották a Nemzeti Színház színészei, melyet a közönség állva tapsolt meg az előadás végén. Ismét egy sikeres és kulturális élményben gazdag előadást tekinthettek meg a bécsi magyarok, és a Bécsbe érkező vendégek.
A Bécsben tevékenykedő Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasai aktívan vettek részt az előadásra érkező vendégek fogadásában, valamint a jegyek kiosztásában.
