Márciusi találkozások West Kelownában
A farsangi mulatság napján nem sikerült végleg elűzni a telet, mert március 15-én, a szombati ünnepség napján beköszönt még egy napra – havazással, zord időjárással indult a reggel, de ez nem szegte kedvét a tagoknak, szép számmal érkeztek a Magyar Házba az ünneplők. West Kelownában színvonalas műsorral, teltházas rendezvénnyel emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójáról.
Idősek és fiatalok egyaránt eljöttek a megemlékezésre, hiszen ez a hagyományos, nemzeti ünnep mindig megmozgatja a teljes közösséget – így az ünnephez méltóan tartalmas, gazdag programmal készültünk.
A szavalatok elmaradhatatlan részei a műsornak, mindig akad vállalkozó önkéntes, aki verset mond – Boros Dóra és Fazekas Gizi lelkesítette a megjelenteket, illetve a mentorom, Csoma Eszter és én is bekapcsolódtunk egy-egy szavalattal. Emellett videóbejátszásokkal felidéztük a forradalom eseményeit, valamint forradalmi dalok és indulók is elhangzottak, annak érdekében, hogy a megjelent közösség is átélje a nemzeti ünnep felemelő hangulatát.
Nagy érdeklődés követte a magyar miniszterelnök levelét, amelyet a külhoni magyarokhoz intézett. A megemlékezés után többen jelezték felénk, a szervezők felé, hogy mennyire érzelemteli volt a műsor, felemelő volt megélni magyarságukat. Az emlékezés virágait két alapító tagunk, Kiss Gyula és Csordás Mihály helyezték el az emléktáblánál, főhajtással tisztelegtünk a hősök előtt. Az ünnepi megemlékezést Móricz Lajos kultúrfelelőssel jómagam ösztöndíjasként szerveztem.
A megemlékezést követően, az ebéd feltálalása előtt a Magyar Misszió tagjai áldást mondtak a magyar hősök emlékére. Nagy Istvánnal, az Egyesület elnökével készítettük el a finom magyaros ebédet – disznópörköltet tálaltunk nokedlivel, amit az almás rétes koronázott meg.
Március egyik késő délutánján meglepetésvendégek látogatták meg a Magyar Házat: Calgaryból Szabó László és Bánfi Kata utazott át a Völgyön – nagy örömünkre betértek hozzánk egy baráti beszélgetésre. Móricz Lajossal vacsorával vendégeltük meg őket, beszélgettünk rendezvényeink sikeréről, a Magyar Házak hétköznapjairól, terveiről, elkövetkezendő eseményeiről.
Este sétát tettünk Kelowna belvárosában, Kata először járt itt, magával ragadta a város hangulata. Másnap, még indulás előtt kirándultunk egy környékbeli borászathoz, hiszen ez a vidék híres csodálatos szőlőtermő területeiről, és ezt mindenképp meg akartuk mutatni Katának, hiszen Laci már járt nálunk többször. Örülök, hogy személyesen is megismerkedhettem a Kőrösi Csoma Sándor Program egyik mentorával és ösztöndíjasával, remélem, lesz még alkalmunk találkozni.
