Először Lendvai-Lintner Imrének segítettem: több évnyi dokumentum kupacot rendszereztem, dobozoltam, fiókba pakoltam, címkéztem a segítségével. Ha már ott voltam, belecsöppentem kicsit a helyi cserkész életbe is. Részt vettem a garfieldi csapatok 70. évfordulós ünnepségén – egy igazán emelkedett, de közben családias hangulatú este volt, tele visszaemlékezésekkel, előadásokkal, imádsággal, nevetéssel. Jó érzés volt újra látni a számomra nagyon kedves cserkésztestvéreimet!
A garfieldi csapat könyvtára is épp költözés alatt van, így könyveket pakoltam a Passaic-i templom pincéből egy másik épületben lévő terembe, ezáltal helyet csinálva a cserkészboltnak. Apropó cserkészbolt: New Brunswickba is ellátogattam, ahol a nyugati parton már elkezdett cserkészbolt rendezési munkálatokat folytattam: rendszereztem és feliratoztam a bolt termékeit, hogy elő legyenek készítve a költözéshez. Mindezek apró, de fontos dolgok voltak, befejezései vagy csupán szeletei egynéhány hosszú projektnek, amiket a nálam sokkal nagyobb emberek már évek, vagy évtizedek óta csináltak, rendületlenül. Személyes véleményem szerint az ilyen háttérmunka az igazán jelentős feladat, örülök hogy egy icipicit besegíthettem én is.
A hónap folyamán még a Sík Sándor Cserkészpark munkahétvégéje is volt (Fillmore-ban), ahol kétkezi munkából sem volt hiány, szép számmal gyűltünk össze folytatni a munkálatokat a favágástól a főzésig. A munka végeztével kezdődött a Sík Sándor Bizottság ülése is, ahol a jegyzőkönyvet vezettem, ahonnan késő este értünk vissza New Jersey-be.
Összességében mozgalmas, eseménydús, szívemnek kedves hónap volt – jóleső fáradtsággal, sok találkozással, és egy csipet rendszerezett káosszal. Úgy, ahogy azt mi cserkészek szeretjük
