Az adventi időszakot jellemző ünnepi hangulat volt érezhető a Magyar Iskola decemberi eseményén.
A különleges alkalom során a gyermekeknek lehetőség adódott arra, hogy hat feladat teljesítése után „mikulássegítő manókká” válhassanak.
A hat feladat különböző képességeket és ismereteket igényelt, például ügyességet, koncentrációt, magyar nyelvi tudást, kreativitást. Az állomásokon lehetett pamut-hógolyókkal célba dobást végezni, könnyebb és nehezebb karácsonyi kirakósokat összerakni, elrejtett mézeskalácsfigurákat keresni, magyar nyelvű kódot és rejtvényt fejteni, zsákbamacska játék során tapintás alapján tippelni, valamint „Simon mondja” helyett „Mikulás vagy Krampusz mondja” koncentrációra fókuszáló játékot játszani.
A kreativitásra máshol is szükség volt: sokan kipróbálták a kézműveskedést, és szebbnél szebb tárgyakat készítettek. Voltak, akik karácsonyi ajándéknak szánták az elkészült alkotásaikat.
Ajándékcsomagot a gyermekek is kaptak. A Mikulás és manó segítője az ajándékok átadása során egyesével, minden gyermeknek külön figyelmet szentelve várta a fiatalokat.
A jószívű Mikulás ajándékozása jól megérdemelt volt: a kisebbek és nagyobbak élvezetes előadást tartottak ezt megelőzően. Karácsonyi dalok, például a Hull a pelyhes fehér hó és a Hóembernek se keze, se lába című dalok is felcsendültek a fiatalok előadásában. Több vers is elhangzott, többek között Veress Miklós Mese a Mikulásról című költeménye. Külön öröm volt számomra, hogy saját, „Pingvinmese karácsonyra” című írásomat is meghallgathattam a gyerekek előadásában.
Összességében elmondható, hogy a rendezvény rendkívül nagy sikert aratott, mert rengeteg látogató érkezett, köztük sokan olyanok is, akik nem járnak rendszeresen a hétvégi magyar iskola foglalkozásaira. Az adventi időszak meghittsége és ünnepélyessége végig érezhető volt a jó hangulat mellett.
