Megjelent a Kaláka-Club 2017-es évkönyve

/ Varga Gabriella /
varga.gabriella képe
Harmincharmadik éve annak, hogy a Kaláka-Club – Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége közreadja évkönyvét, mely a magyar iparosok, vállalkozók címtára és sok más fontos adat, hasznos információ mellett a szervezet teljes megelőző évi tevékenységéről is áttekintést nyújt. A 2017-es évkönyv tartalmának gerincét a Petőfi Sándor Programmal, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Programmal szoros összefüggésben álló aktivitás összefoglalása adja, egyszerűbben szólva: a szervezet ösztöndíjasaként a kötet megközelítőleg felét és a szöveges tartalom jelentős részét, összesen 104 oldalt jegyzek. Nem kevesebb, mint 20, fényképekkel illusztrált cikkem elvezet Ausztria több tartományába: minden olyan helyszínre, ahol szolgálatot teljesítek, és meglehetősen színes képet nyújt elvégzett közös munkánkról.
 

A bécsi székhelyű Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége néhány elkötelezett fiatal magyar kezdeményezése nyomán alakult a nyolcvanas évek elején az osztrák fővárosban. Hamarosan rövidített nevet is kapott: Kaláka-Club. Tagsága eredetileg a Bécsben és környékén tevékenykedő magyar gazdasági szakemberek, iparosok és szabadfoglalkozásúak soraiból került ki. Az alapítók szándéka szerint a Club elsősorban gazdasági érdekeket képvisel és szolgál. Legfőbb feladata a magyar származású osztrák állampolgárok együttműködésének támogatása, az osztrák törvények által biztosított kisebbségi jogok keretein belül a magyar nyelv és kultúra, valamint az ausztriai magyar kisebbség hagyományainak ápolása, továbbá a segítségre szoruló tagok támogatása. A Kaláka-Club kezdettől fogva gazdasági és kulturális előadások szervezésével is foglalkozott. Vállalt feladatai között szerepel még az egyesületet és céljait ismertető kézikönyv (évkönyv) összeállítása, amely az ismert magyar iparosok és szabadfoglalkozásúak nevét és elérhetőségét is felsorolja. Az első ilyen évkönyv 1984-ben jelent meg, szakmai címtárában 84 magyar szakember és iparos szerepelt, és számos gyakorlati kérdésben nyújtott olvasóinak tanácsot. Az évkönyv az esztendők során tovább bővült, és ma már a Club teljes évi tevékenységéről is áttekintést nyújt. A tavalyi, 2016-os kiadvány 218, a 2017-es évkönyv pedig 242 oldalnyi terjedelemben jelent meg.

A Kőrösi Csoma Sándor Program első két évében Ausztria is a program célországai közé tartozott, miután pedig szűkebb értelemben a Kárpát-medence, tágabb értelemben az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területére 2015-ben elindult a Petőfi Sándor Program is, Ausztria átkerült ide. A Kaláka-Club Petőfi-ösztöndíjasaként magam kezdhettem meg a munkát Bécsben 2015. szeptember elején és végezhettem ezt 2016. május végéig. Ebben az időszakban az a változás következett be, hogy mivel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ)-tagság révén az ausztriai magyar szervezetek orientációja valamelyest erősebb a nyugati diaszpóra irányába, mint a Kárpát-medencei közösségek felé, az államtitkárság visszasorolta Ausztriát a Kőrösi Csoma Sándor Programba, így 2016. szeptember 1-jén Kőrösi-ösztöndíjasként térhettem vissza bécsi fogadószervezetem, a Kaláka-Club munkáját segíteni. Ez magyarázza tehát, hogy ha rátekintünk a 2016. évi aktivitásra, annak első felében a Petőfi Sándor Programhoz, második felében pedig a Kőrösi Csoma Sándor Programhoz való kapcsolódást látjuk.

A Kaláka-Club 2017-es évkönyve nem megy el szó nélkül a kiegyezés százötvenedik és Arany János születésének kétszázadik évfordulója mellett sem, kivonatban bemutatja a Nemzetpolitikai Államtitkárság nemrég elkészített, Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentumát, Nagy Szebasztian koordinátor tollából pedig áttekintést nyújt a Kőrösi Csoma Sándor Program eddigi négy évéről.

A Petőfi- és a Kőrösi-program ausztriai vonatkozásaiba a fentiekben említett 104 könyvoldal nyújt betekintést, a teljesség igénye nélkül természetesen, hiszen a terjedelmi korlátot valamelyest így is túlszaladtuk. Összeállításom egészen pontosan a következő írásokat tartalmazza:   

  1. Potápi Árpád: Ösztöndíjasaink nemzetépítő munkát végeznek (interjú, 47–52. oldalak);
  2. Varga Gabriella: Értük vagyok közöttük (bemutatkozás, 53–57. oldalak);
  3. Összekapaszkodtak, akár a hópelyhek… – Ökumenikus istentiszteleten imádkoztak a keresztények egységéért Linzben, 2016. január 10. (beszámoló, 58–60. oldalak);
  4. „Vagyunk egymásnak” – Az ausztriai magyar és magyarul beszélő katolikus lelkészek 2016-ban is megtartották éves találkozójukat, Kismarton, 2016. január 11–13. (beszámoló, 61–63. oldalak);
  5. Varga Gabriella előadása Innsbruckban a Szűzanya és a magyarság kapcsolatáról, 2016. január 15. (beszámoló, 64–66. oldalak);
  6. A ’48-asok öröksége és igazsága bennünket is kötelez – A Kaláka-Club és a Központi Szövetség közös emlékünnepélye Bécsben, 2016. március 14. (beszámoló, 67–73. oldalak);
  7. Keresztútjárás a Pázmáneumban Sík Sándor versciklusával, 2016. március 18. (beszámoló, 74. oldal);
  8. „Verőfényes” versünnep Bécsben, a költészet napja tiszteletére, 2016. április 9. (beszámoló, 75–77. oldalak);
  9. Szili Katalin és Kalmár Ferenc: a kisebbségkérdés kezelését illetően Európában szemléletváltásra van szükség, Bécs, 2016. április 30. (beszámoló, 78–82. oldalak);
  10. A halhatatlan főpap halálévfordulója ismét közös emlékezésre hívta a bécsieket, megemlékezés Mindszenty József bíboros-hercegprímásról, Bécs, 2016. május 8. (beszámoló, 83–86. oldalak);
  11. Ars Sacra a Pázmáneumban – A bécsi intézet négy kulturális programmal csatlakozott a Szakrális Művészetek Hetéhez, 2016. szeptember (beszámoló, 87–90. oldalak);
  12. Zsuffa Tünde Bécsben is bemutatta Híd közepén című új regényét, 2016. október 6. (beszámoló, 91–92. oldalak);
  13. Szent Márton-est a Pázmáneumban, 2016. november 10. (beszámoló, 93–94. oldalak);
  14. Magyar szórvány napi megemlékezés a Pázmáneumban, 2016. november 16. (beszámoló, 95–99. oldalak);
  15. Böröndi Lajos költő Bécsben is bemutatta Váltóláz című új verseskötetét, 2016. november 18. (beszámoló, 100–102. oldalak);
  16. Megtelt fénnyel a téli sötét – Adventi gyertyagyújtás a Pázmáneumban, 2016. november 26. (beszámoló, 103–105. oldalak);
  17. A nők szerepe és helyzete 1956-ban és a megtorlás idején – pódiumbeszélgetés Bécsben, 2016. december 3. (beszámoló, 106–110. oldalak);
  18. A Márton Áron-emlékév Ausztriában (összefoglalás, 111–126. oldalak);
  19. Ifj. Bertényi Iván: A Bécsi Magyar Történeti Intézet kulcsszerepet tölt be a magyar tudományosság német nyelvterületre közvetítésében (interjú, 132–144. oldalak);
  20. Egy cseppnyi Magyarország Bécs szívében – Hatvan éve nyitott az Ilona Stüberl (interjú és körkérdés, 147–157. oldalak).
A könyvet Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke, mentorom és Forgó László, a szervezet főtitkára szerkesztette, Böröndi Lajos lektorálta. A borítón A HAZA BÖLCSE, Székely Bertalan 1869-ben készült olajfestménye Deák Ferencről (Magyar Nemzeti Múzeum) látható.
 

A megelőző, 2016-os évkönyv

A Kaláka-Club előző, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója előtt tisztelgő évkönyvének is voltak kapcsolódási pontjai a Petőfi Sándor Programmal. Abban a kötetben az alábbi nyolc írásom szerepelt:

  1. Varga Gabriella: Mindig a külhoni magyarságért munkálkodtam (bemutatkozás, 108–110. oldalak);
  2. Bécsben is köszöntöttük az ötszáz éves csíksomlyói kegyszobrot (beszámoló, 111–112. oldalak);
  3. Egykor ő is elindult szép hazájából – Vencser László Bécsben adott hálát 44 papi évéért (beszámoló, 113–116. oldalak);
  4. A magyar himnusz megtartó erő a szórványban és a diaszpórában (interjú Vencser Lászlóval, 117–118. oldalak);
  5. Délvidéki Magyar Golgota – A hetven évvel ezelőtti tragédiára emlékeztünk (beszámoló, 119–123. oldalak);
  6. „A hit hőse, az erősség bajnoka” – Mindszenty József bíboros-hercegprímásra emlékeztünk Bécsben (beszámoló, 124–127. oldalak);
  7. Zsuffa Tünde megható könyvbemutatót tartott a Pázmáneumban (beszámoló, 128–133. oldalak);
  8. Ilona Stüberl: nagy múltú magyar étterem Bécsben (ismertető, 134–135. oldalak).
 
A Kaláka-Clubról még

Kulturális programjait a Kaláka-Club saját klubhelyiség hiánya miatt sokáig bérelt termekben rendezte. A ’90-es években áthelyezték székhelyüket a Központi Szövetséghez, így a Club saját előadóteremhez jutott, ami rövid idő alatt a rendezvények számának megsokszorozását, egyre több előadást, filmvetítést, könyvbemutatót, táncházat, adventi ünnepséget és kirándulást tett lehetővé. Jelenleg a Collegium Pázmáneum dísztermében tartják rendezvényeik nagy részét.

Nagyszabású eseményeik között külön figyelmet érdemel a 2006-ban az Ausztriai Gazdasági Kamarában megrendezett Kárpát-medencei Vállalkozók Nemzetközi Szimpóziuma, amelyet később hasonló rendezvények követtek Kárpátalján, Vajdaságban és Magyarországon.

2010 áprilisában a Kaláka-Club nemzetközi konferenciát rendezett a Bécsi Gazdasági Kamarában. Nyolc ország több mint 120 küldöttje egy egész napon át foglalkozott a Kárpát-medence országaiban folyó szak- és továbbképzés kérdéseivel.

2011 őszén a bécsi Stephansdomban megszervezték a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a „Fili” nagyszabású koncertjét.

2013 januárjában a Kaláka-Club szervezte meg az első, Magyarország határain kívül tartott Balassi-emlékmisét. A bécsi Stephansdomban Kiss-Rigó László megyéspüspök, a Szegedi-Csanádi Egyházmegye főpásztora megáldotta a Balassi-emlékkardokat, Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának elnöke pedig Balassi Bálint-emlékplakettet adott át Ägidius Zsifkovics kismartoni megyéspüspöknek.

2013 márciusában a Kaláka-Club támogatásával zajlott a Magyar nők a nagyvilágban című konferencia a magyar Parlamentben. 

2015. május 20-án fennállásának 30. évfordulóját az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka-Club nemzetközi konferenciával ünnepelte meg. A bécsi Forum Mozartplatz termében tartott rendezvényen a külhoni magyar szakképzés helyzetéről és átalakítási folyamatairól, valamint a női munkaerő szerepének változásairól és lehetőségeiről esett szó. A nemzetközi trendek áttekintése mellett többek között az új magyar 2015 A külhoni magyar szakképzés éve című programot is bemutatták.

2015. november 4-én a Kaláka-Club szervezésében, szintén a Forum Mozartplatz termében, Bécsben is megnyílt a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 című vándorkiállítás.

2015. december 20-án második alkalommal rendezték meg Ausztriában a Balassi-misét, ezúttal Kismartonban a ferences templomban. A kismartoni magyar lelkipásztori szolgálat megalapításának ötödik és a magyar szentmisék újraindításának negyedik évfordulóján Pál László püspöki helynök köszönetet mondott az egyházmegye főpásztorának, Ägidius Zsifkovics kismartoni megyéspüspöknek e történelmi jelentőségű kezdeményezésekért és azok lankadatlan támogatásáért. A szentmisét bemutató Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök megáldotta a Balassi-emlékkardokat, Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció igazgatója és Varga János, a bécsi Collegium Pázmáneum rektora pedig Balassi Bálint-emlékérmet vett át a kitüntetés alapítóitól.

A Kaláka-Club társszervezője volt a Márton Áron Emlékév keretében 2016. május 27–28-án Bécsben megrendezett Márton Áron Emléknapoknak, amelynek keretében a Collegium Hungaricumban megnyílt a Márton Áron Emlékkiállítás, továbbá ünnepi szentmisén és emlékülésen állították a nagy erdélyi püspök alakját a figyelem középpontjába.

A Kaláka-Club elnöke: Wurst Erzsébet (képünkön).

A Kaláka-Club 2017. évi tevékenységét az ez idő tájt lezáruló Gulág-emlékév, a közelmúltban megnyitott Szent László-emlékév és Arany János születésének kétszázadik évfordulója határozza meg.

 

Kitekintés a 2018-as évkönyvre

Természetesen a Kaláka-Club 2018-as évkönyvének is lesznek a Kőrösi Csoma Sándor Programot érintő vonatkozásai, hiszen az a kötet a szervezet 2017. évi tevékenységéről számol majd be, mely esztendő első öt hónapjának jelentős eseményeiről szintén jómagam fogom a tudósításokat megírni. Így jön létre számomra az „trilógia” – a 2016-os, 2017 és 2018-as évkönyvekből –, amely az Ausztriában eltöltött két ösztöndíjas időszakomról ad majd figyelemre méltó keresztmetszetet. S hogy ez megtörténhet(ett), szó mi szó: nagy megtiszteltetés számomra! Köszönöm a bizalmat!