A Trautson-palota méltó helyszíne volt az eseménynek, hiszen a 18. században ez volt a bécsi magyar testőrség állomáshelye. Az impozáns épület kívül-belül lenyűgöző. A nagyterem mérete ellenére is alig fértek el a résztvevők, mivel háromszáznál is többen voltak jelen az előadásokon. Sikeres rendezvénynek örülhettek a szervezők, sokakat érdekelt a magyar történelem és múlt ezen korszaka.
A vendégeket Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte. Az államtitkár felidézte: amikor 2017 decemberében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága úgy döntött, hogy Mátyás király emlékévet hirdet, egy olyan személyiséget akart fókuszba állítani, aki a magyarság mindennapjaiban is jelen van, „akire kortól függetlenül mindannyian büszkék lehetünk.” Kiemelte hogy "Hunyadi Mátyás tisztában volt azzal, hogy a keresztény civilizáció védelme csakis Európa, elsősorban Közép-Európa nemzeteinek összefogásával lehetséges. Ezért is ünnepelhetjük ma őt a közép-európai egység egyik jelképeként." A keresztény európai civilizáció védelme most is aktuális, és legfőképpen Közép-Európa nemzeteinek összefogásával jöhet létre.
Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete magyar nyelven tartotta meg előadását Mátyás király és a lengyelek kapcsolatáról.
A konferencia előadói között volt Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök, aki Hunyadi Mátyás reneszánsz uralkodó legfőbb intézkedéseit ismertette.
Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója Mátyás király építkezéseiről számolt be részletesen, fotókkal illusztrálva előadását.
Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke a Mátyás-hagyományok Gömörben címmel tartotta meg előadását. Az egyik leggyakoribb anekdota mely több helységben is fennmaradt a vidéken, az "urak kapáltatása" volt.
Raffai Judit, az Újvidéki Egyetem docense Mátyás király és a vajdasági folklór jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Lupescu Makó Mária, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense Mátyás király kolozsvári emlékezetéről beszélt előadásában. Mátyás szülőhelyére nagyon büszkék a kolozsvári magyarok, a szülőház történetébe is betekintést nyerhettünk.
Vollbrecht Jürgen a Bautzen Múzeum igazgatója pedig Corvin Mátyás kőbe faragva címmel egy homokkő domborművet ismertetett, mely a bautzeni Ortenburg vár Mátyás tornyán látható. Ennek a domborműnek a másolata látható a Budai Várnegyedben. A bautzeni Mátyás dombormű – bár eltér a közismert Mátyás-arcképtől – hitelesen ábrázolja a királyt fegyverzetben és uralkodói attribútumaival, jobbjában jogarral, baljában országalmával, feje felett koronával.
Az előadások között a Vietoris-kódexből, valamint a lőcsei kéziratból fennmaradt zenéket hallhatott a közönség Németh Imre és Homoki Zsolt előadásában.
Ezek után a "Mátyás király – mecénás és katona" című kiállítást is megtekinthették a résztvevők, melyet Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitott meg.
A tartalmas nap állófogadással zárult.
