Márton-napi hagyományok a magyar és a német kultúrában

/ Böröndy Veronika /
borondy.veronika képe
November 11-e Szent Márton ünnepe, amely gazdag néphagyományokkal rendelkezik mind Magyarországon, mind Németországban. Ehhez az ünnepnaphoz számos népszokás, néphit és babona kapcsolódik, amelyek eredete Szent Márton legendájához, a római kori szokásokhoz, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez és az advent közeledtéhez kötődnek.
Márton-napi lámpás készítése_1Márton-napi lámpás készítése_2Márton-napi lámpás

Hazánkban hagyományosan ezen a napon lakomákat rendeztek, hogy a termékeny évet megünnepeljék, valamint az időjárásjóslásban is fontos szerepe volt. Például azt tartották, hogy ha Márton-napon libát eszünk, egész évben nem maradunk éhen, és ha aznap enyhe az idő, akkor kemény télre számíthatunk.

Mint kiderült Németországban is ünneplik a Márton-napot. Itt elsősorban a lámpás felvonulásnak és tűzgyújtásnak van hagyománya. Óvodások és iskolások saját készítésű lámpásaikkal vonulnak az utcákon, hogy emlékeztessenek Szent Márton jóságára és önzetlenségére. Ez a szokás különleges élményt nyújt a gyermekeknek, közösségi élményként pedig erősíti a hagyományok továbbélését.

Természetesen a berlini magyar óvodákban és iskolában sem maradt el a Márton-napi ünneplés. A gyermekekkel különböző dalokat tanultunk, népi játékokat játszottunk, és megismerkedtünk Szent Márton történetével. Az éneklés és a játék közben a gyermekek nemcsak szórakoztak, hanem észrevétlenül elmélyültek a hagyományokban, és jobban megértették az ünnep jelentőségét. Az óvodában és az iskolában is az ünnepi készülődés csúcspontját a lámpáskészítés jelentette. A gyerekek nagy odafigyeléssel és lelkesedéssel dolgoztak, majd az elkészült lámpásokat életre keltettük, amikor a nap végén közösen kipróbáltuk őket.  

A Márton-nap megmutatta, hogy a hagyományok és a közös élmények milyen fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyerekek örömmel tanuljanak és gazdagodjanak a kulturális értékek által.