A Magyarok Angliai Országos Szövetsége is megemlékezett az '56-os eseményekről

/ Cservák Mária /
cservak.maria képe
A MAOSZ kuratóriuma egy irodalmi műsorral, a guildfordi Magyar Iskola és Kulturális Egyesület szervezésében a budapesti Solti György Zeneiskola vonószenekarának koncertjével, illetve a korszakra jellemző vacsorával várta a meghívottakat a Szent István Házban október 19-én.
irodalmi műsorköszöntőoklevél átadássouthendi veteránok

A műsorban közreműködő zenekar tagjaival és a színészekkel, versmondókkal együtt körülbelül 100 fő vett rész a rendezvényen.  Az ünnepi program első részében a 30 tagú, budapesti Solti György Vonószenekar klasszikus zenei koncertjét élvezhette a közönség. A zenekar meghívását Londonba Mária Chambers, a Guildford-i Magyar Tanoda és Játszóház vezetője szervezte meg.

Az ünnepi program második részében Király Attila MAOSZ tag rendezésében egy sokszínű filmes-irodalmi előadást tekinthetett meg a vendégek: visszarepültünk 1956-ba, a Corvin mozi idejébe, s mi magunk is korabeli "mozinézőkké" váltunk a műsor által. Először eredeti, 1956-ból származó bejátszásokat láthattunk és hallhattunk, majd '56-os témájú és hangulatú versek következtek, amelyeket különböző vetítések, bejátszások szakítottak meg ('56-os munkásindulók, propagandaszövegek, Szabad Európa bejátszások stb.), s a nem hétköznapi moziélmény-hatást csak tovább fokozták a korabeli díszletek és jelmezek.

A színes műsort követően Norton Éva MAOSZ elnök köszöntő beszédét hallhattuk, melyet Váci Sándor, '56-os magyar veterán felolvasása követett, aki az eddigi évek hagyományaihoz híven ismét felolvasta öt olyan magyar nevét, akik bizonyíthatóan az '56-os események során estek el. Egy perces néma csenddel tisztelegtünk a hősök emlékének, majd a Budapestről érkezett díszvendég, Szügyi István köszöntötte a meghívottakat az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének nevében. Szügyi István, beszéde megtartása után a MAOSZ titkárával, Káldi Attilával közösen díszoklevelet adott át az '56-os southendi veteránoknak, akik meghatódva fogadták a szép gesztust. A műsor egy finom, a korszakra jellemző vacsora közös elfogyasztásával ért véget, de többen maradtak még a vacsora után egy kötetlen beszélgetésre, tagszervezetek közötti informális társalgásra, illetve lehetőség volt az estét a Hunique Danse Ensemble által szervezett magyar táncházban is folytatni, ahol egészen este 11 óráig „állt a bál”.