Lázár Csaba és Szabó András versestje
Collegium Pazmaneum falai között különleges irodalmi estnek lehettünk tanúi, ahol Lázár Csaba és Szabó András előadásában elevenedtek meg a magyar költészet legkiemelkedőbb alkotásai. Az est során klasszikus és kevésbé ismert versek hangzottak el, amelyek mély érzelmeket, gondolatokat és történelmi pillanatokat idéztek fel a közönség számára.
Az előadás során elhangzott Reményik Sándor Az ige, Radnóti Miklós Nem tudhatom, valamint Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című verse. Mindhárom mű mély gondolatokat közvetített a nemzeti identitásról, az emberi sorsról és a történelem viharaiban helytálló hősökről.
A művészek magával ragadó előadásmódja, hiteles interpretációja és a versekhez fűzött személyes gondolataik még közelebb hozták a hallgatósághoz a magyar irodalom szépségét.
- Reményik Sándor verse az anyanyelv erejéről és az identitás megtartásáról szólt.
- Radnóti Miklós műve megrendítő képet festett a háború és a nemzeti öntudat kapcsolatáról.
- Magyari Lajos költeménye pedig Csoma Sándor küzdelmeit és örökségét idézte fel, emlékeztetve a kitartás és a kultúra megőrzésének fontosságára.
A közönség lelkes tapssal jutalmazta az előadókat, akik érzékenyen és tisztelettel közvetítették a magyar költészet örök érvényű üzenetét. Az est nemcsak művészi élményt nyújtott, hanem mélyebb kapcsolatot teremtett a jelenlévők és a magyar líra kincsei között.
