Egy elfeledett hős hagyatéka
Hagyatéka nemcsak hivatalos iratokat tartalmaz, hanem személyes fényképeket, naplókat és hálálkodó leveleket is, amelyek arról tanúskodnak, hogy számos katona életét mentette meg. Az alföldi lapok (Arad, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas, Reformátuskovácsháza stb.) egykor címlapon hozták a portréját, és még osztrák orvosi lapok is elismeréssel írtak a 14 nyelven beszélő csodaorvosról.
A hagyaték legkülönlegesebb darabjai közé tartozik egy pápai meghívó 1933-ból, amit ritkán van alkalma az embernek puszta kézzel megérinteni. Ez alapján Sternschuss Jánost 1933. március 15-én fogadták a Vatikánban.
A személyi igazolványait és útleveleit tartalmazó rész volt az újságcikkek után a legizgalmasabb, hiszen innen már részletesen nyomon követhető, hogy élete során milyen célból és hová utazott – Vatikántól, Nizzán át egészen Palesztináig. Utóbbi valószínűleg a Szentföldre való zarándoklása lehetett zsidóként. Ezek az iratok bizonyítják, hogy sokat utazott, mind lengyel, mind magyar állampolgárságát felhasználva.
Utazásai azonban nem mindig önszántából történtek: a ’20-as évek elején politikai üldöztetés áldozatává vált Magyarországon, és meghurcoltatások sorozatát kellett átélnie. Az ellene irányuló vádak – többek között gyilkosság és megvesztegetés – ellehetetlenítették. Az egykor ünnepelt orvost idegenként, osztrák császári kiküldöttként, „a magyarságtól fajilag és szellemileg idegen lelkületű emberként” bélyegezték meg, és a korábban elnyert díszpolgári címeket egytől egyig megvonták tőle.
Ekkor döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, és 1924-ben kétnyelvű – lengyel és magyar – végrendeletet írt, amelyben testvérére, Mihályra hagyta örökségét. Időközben rejtélyes körülmények között elvesztette a karját, azonban jócskán túlélte a végrendeletét: 1937-ben ismét útlevelet kapott, ezúttal lengyelt, amely Ausztrián és Magyarországon keresztül Olaszországba való utazásra jogosította fel.
Végül azonban visszatért Swoszowicébe, a mai Krakkó egyik városrészébe. Ekkor már közel 70 éves volt, és az új névjegykártyáin lengyelesítve szerepelt a Jan Szternszus név – az ezredorvosi cím áthúzva, föléírva „személyzeti orvos”. Feltételezhetően 1939 végén hunyt el Krakkóban.
Dr. Gerencsér Tibor főkonzul kezdeményezésére elindult egy folyamat, amelynek célja, hogy Sternschuss-Hazay János díszpolgári címeit visszaállítsák az egykori tisztelői.
Bár az ügy eltérő ütemben halad, néhány önkormányzat már pozitívan reagált, így büszkeséggel tölt el, hogy ennek az embernek a történetét és emlékezetének nyilvánosságát személyesen én is segíthettem.
