Elfogyott a mandiókaleves, kiürült a tál...
Az előkészületek már az előző napon megkezdődtek a húsok felvágásával, a zöldségek tisztításával, a helyiség díszítésével és berendezésével. Bernardete Painstein vezetésével jól haladt a munka, melyből egyformán kivettük a részünket. A nagy nap délelőttjén a közösség önkéntes szakácsnői a kondérok körül vidáman sürögtek-forogtak, égett a kezük alatt a "fakanál". Mire besötétedett, gőzölgött a mandióka, marhahús, csirkehús és sertésragu leves. A közel háromszáz meghívott kóstolhatott mindenből. A finom leveseket különleges pástétomos szendvicsek követték. A desszert fahéjas, illetve vaníliás puding volt. Az est folyamán a zamatos hazai borokból is fogyott bőven. A legnagyobb sikere a Tokajinak volt. A Dunántúl Néptáncegyüttes ismét remekelt. Előadásuk végén a közönséget is bevonták a ropogós csárdásba. A Sao Paulo-i Főkonzulátusról Mándy Gabriella, konzuli asszisztens érkezett. Éjfél tájban a vendégek hazatértek, de mi még pirkadatig mosogattunk, söpörtünk, asztalokat és székeket rendeztünk. Kellemes fáradtság lett úrrá rajtunk, amit azóta már kipihentünk és alig várjuk a következő összejövetelt.
