Látogatás a Magyar Mérnökök és Építészek Svájci Egyesületénél

/ Ferkó Zoltán /
ferko.zoltan képe
A több mint százötven éves zürichi diaszpóra számos nagy múltú közösségi szervezettel bír. Ezek közül az egyik a Magyar Mérnökök és Építészek Svájci Egyesülete, melynek története 1957-re nyúlik vissza. Tartja magát a tudat, hogy már az 1930-as évektől működött Svájcban szervezett keretek között magyar egyetemi társulat, de erre nézve jelenleg nincs birtokunkban írásos forrás.
Az előadó, Némethy Zoltán gépészmérnökEgy felvonó hajtóműAz előadás szünetébenA Parlament felvonója

Az 1956-os forradalom leverését követően a Nyugatra emigrált magyarok közül mintegy 12 ezer fő talált új otthonra Svájcban, közülük körülbelül ötezren Zürichben és környékén, köztük számos fiatal mérnök vagy műegyetemi hallgató. A forradalom startlövése a Budapesti Műszaki Egyetemen hangzott el, természetes tehát, hogy az alma mater frissen diplomázott és még nem végzett diákjai az emigrációban is összetartottak. Ekkortájt országszerte, így Zürichben is gombamód szaporodtak a magyar egyesületek. Az ifjú mérnökök és műegyetemisták kezdeti baráti társasága végül 1958-ban öltött hivatalos formát Magyar Építészek és Mérnökök Egyesülete néven. Tagjai közül a svájci állam jóvoltából legtöbben a híres zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán, közismert nevén az ETH-n fejezhették be tanulmányaikat. A századelőn e falak között tanult Wilhelm Conrad Röntgen, akit 1901-ben elsőként tüntettek ki fizikai Nobel-díjjal, Albert Einstein pedig matematika szakos hallgatója, később elméleti fizika professzora is volt az egyetemnek.

A Mérnökegyesületet alapító nemzedék kirepülése után újabb és újabb Zürichbe érkező műszaki értelmiségiek gondoskodtak a szervezet folyamatos megújításáról. Az egyesület kapui a technikai beállítottságúakon kívül mindenki előtt nyitva állnak, aki színvonalas magyar programra vágyik a kultúra bármely területén az irodalomtól a képzőművészetig. Legutóbb azonban ízig-vérig műszaki témában hallhattunk előadást Némethy Zoltán okleveles gépészmérnöktől, aki a felvonók titokzatos világába kalauzolt el bennünket.

A Budapesti Műszaki Egyetem hatgyermekes professzorától, aki a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapító tagja is egyben, megtudtuk, hogy a mai modern felvonók őse nem más, mint az évszázadokon át mindenki által ismert és használt kerekes kút. Hosszú út vezetett innen a Bank of Montreal 50 tonna teherbírású felvonójáig, amely megrakott nyergesvontatókat is játszi könnyedséggel emel a magasba.

A felvonók tervezéséből és gyártásából hazánk is kivette részét. A Magyar Felvonógyár Rt. elődje a svájci származású, Zürich közelében született Ganz Ábrahám által 1844-ben alapított öntöde, ahol a Lánchíd egyes elemeit is öntötték, és amely Magyarország egyik legnagyobb, külföldi gyáregységgel rendelkező vállalata volt a századfordulón. Az 1904-re felépült Országház felvonói is itt készültek. A kor viszonyaira jellemző, hogy gyártójuk 100 éves garanciát vállalt értük.

Némethy Zoltán mindenkit megnyugtatott, a felvonók használata biztonságos üzem. A tervezéskor és kivitelezéskor alkalmazott többszörös biztonsági rendszer, a szándékos túlbiztosítottság, valamint a szigorú gyakori ellenőrzés gondoskodik róla, hogy bárki nyugodt szívvel győzze le általuk a gravitációt. Az adjunktus úr előadása végén lehetőség volt kérdéseket feltenni, végül a svájci magyar rendezvényeken megszokott módon gazdag büfékínálat zárta a késő estébe nyúló összejövetelt.

 

Forrás: magyarhaz.ch, mmese.ch, hvg.hu, ganzuniverzal.hu, wikipedia.org