A lévai születésű Kucsera Ferenc már gimnazistaként papnak készült. Kimagasló tanulmányi eredményei, s szorgalma miatt a bécsi Pázmáneum szemináriumába került. Itt szentelték pappá 1915 júniusában, az intézet kápolnájában. 1917-ben Bécsben doktorált. Szentelése után Szentendrére került, ahol Kada Mihály plébános mellett a kápláni feladatokat látta el. A helyi katolikus közösség hamar megszerette. Lelkipásztori feladatait nagy elhivatottsággal végezte. A város nem katolikus lakói előtt is köztiszteletben állott. Szentendrei tartózkodása kezdetétől fogva aktívan részt vett a Szentendrei Néplap szerkesztésében. Ő maga is írt cikkeket, amelyekben, az országban egyre terjedő ateista-materialista, egyház- és vallásellenes mozgalmak elutasítására biztatta híveit, s igyekezett őket a hitellenes támadásoktól megvédeni.
1919. március 21-én, Budapesten kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Szentendrén március 22-én kiáltották ki a diktatúrát és megalakították az új Munkástanácsot. A törvénykezésből eltávolították a vezetőséget és a rendőrség helyett felállították a Vörös Gárdát. A törvénytelenségek sorozata döbbenetet váltott ki a városban és szervezkedni kezdtek a kommunista uralom ellen. Harangzúgás volt a megbeszélt jel az összehangolt támadásra. A proletárdiktatúra emberei minden eszközzel zaklatták a szentendrei polgárokat. A városban fokozódott az elégedetlenség. A Budapesthez közeli Szentendrére hamar eljutott az ellenforradalom híre. Ennek hatására 1919 június 24-én este óriási tömeg gyúlt össze a Főtéren és éjjel 11 órakor a tervek szerint megadták a jelt: félreverték a harangokat. Június 25-én terrorkülönítmény érkezett Budapestről Szentendrére az ottani ellenforradalom leverésére. A kommunisták szemében Kucsera újságszerkesztői munkája miatt különösen is veszélyes ellenforradalmárnak számított, ezért elfogták és vallatni kezdték a félrevert harangok kapcsán. A Weresmarthy villa pincéjében kínozták, félholtra verték, ám hiába. Mivel a fiatal káplán – mindössze 27 éves volt – nem adott választ arra, hogy ki húzta meg a harangot, kihallgatói úgy döntöttek, hogy kivégzik. A Duna-parthoz kísérték, s ott agyonlőtték.
A szentendrei katolikus közösség évek óta megemlékezik a mártírhalált szenvedett káplánról: a június 25-ét követő vasárnapon szentmisével és az emlékére a Duna-parton felállított kereszthez vezető körmenettel. Saját szentjükként tekintenek rá. Blanckenstein György atya, Szentendre plébánosa 2019-ben emlékévet hirdetett meg halálának 100. évfordulója alkalmából. Ekkor született meg a gondolat, hogy egy dokumentumfilmmel mutassák be Kucsera Ferenc önfeláldozó életét. A dokumentumfilm helyett végül játékfilm készült Tekintetek címmel, amely a fiatal pap életének utolsó napját mutatja be. Az adományokból, gyűjtésekből s a plébánia támogatásából megvalósított film Rómában elnyerte a Mirabile Dictu – Nemzetközi Katolikus Filmfesztivál legjobb rövidfilmnek járó Ezüst Hal díját 1600 beküldött pályamű közül!
Ezt a filmet tekinthették meg az érdeklődők március 7-én, szombaton este a Pázmáneumban. A filmvetítést követően Varga János rektor beszélgetett a film készítőivel, ötletadóival: Blanckenstein György atyával, szentendrei plébánossal, Balogh Ernővel, a film rendezőjével és Selmeczi Andrással, hivatásos cserkésszel, aki a Kucsera Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából létrehozott honlap, a kucsera100.com szerkesztője.
A beszélgetés során sok érdekességet hallhattunk a film készítéséről, Kucsera Ferencről, az ő életét, hagyatékát kutató személyek élményeiről, benyomásairól.
Balogh Ernő, a rendező elmesélte, hogy a film forgatása közben döntötte el, hogy nevezni fogja a Nemzetközi Katolikus Filmfesztiválon. Arról azonban álmodni sem mert, hogy a beérkezett 1600 film közül épp a Tekintetek fogja elnyerni a legjobb filmnek járó díjat. Katartikus élmény volt átvenni Rómában az Ezüst Hal díjat. Blanckenstein György atya megerősítette a rendező szavait, valamint kiegészítette. „Itt többről van szó, mint egy film sikere. A boldoggá avatásnak a folyamatában ez egy égi jel. Valamilyen módon Isten viszi ezt tovább, és a lelkekben mélyen ott van, hogy ez egy olyan valaki, aki méltó arra, hogy boldogként tiszteljük.” Azzal, hogy Kucsera Ferenc atya nem árulta el a harangozó nevét, egy nyolcgyermekes édesapa helyett vállalta magára a halált. Ez nem politikai vértanúság, hanem a felebaráti szeretet legméltóbb kifejezése. Erről beszél Jézus is, amikor azt mondja: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15, 13)
A film készítését óriási kutatómunka előzte meg, amelyben hatalmas részt vállalt Selmeczi András és felesége, akik levéltárról levéltárra jártak, felkerestek minden olyan helyszínt, ahol Kucsera Ferenc megfordult, és a fellelt iratok és adatok segítségével a lehető legpontosabban rekonstruálták az eseményeket. Ennek a munkának a gyümölcse a kucsera100.com honlap, ahol nemcsak Kucsera Ferenc életrajzát olvashatjuk el, hanem számos eredeti iratot (bizonyítványt, újságcikket, jelentést, naplórészleteket, fényképeket) is találhatunk. Készítettek egy összefoglaló anyagot, amelynek hatására Erdő Péter bíboros támogatását fejezte ki: szorgalmazza a boldoggá avatást.
A munka azonban nem állt meg: jelenleg az eredetileg tervezett dokumentumfilm forgatásával foglalkozik az összeszokott stáb. A lehetőségnek, hogy a Pázmáneumban vetítik le a Tekinteteket, így nemcsak mi örültünk, hanem ők is, hiszen a vetítéshez kapcsolódóan elkészíthették azokat a részeket, amelyek Kucsera Ferenc szemináriumi éveinek a helyszínét, valamint kevés, de megmaradt dokumentumait mutatják be.
A beszélgetést követően szeretetvendégség során volt lehetőségünk személyesen találkozni a film készítőivel, illetve adománnyal segíteni munkájukat, amit ők a film DVD-jével háláltak meg.
Forrás (Kucsera Ferenc életéről és képek a filmről): kucsera100.com
