Nürnbergben a január 16-i Klubesten a magyar kultúra napját a közösség számára kedves írók, költők és művészek alkotásait felelevenítve ünnepelték.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát Csekén. A program felhívásban arra kérték az érdeklődőket, hogy hozzanak magukkal egy dalt, éneket, verset, egy magyar vonatkozású nürnbergi történetet – vagy meséljenek egy számukra fontos művészről, így az est programját közösen összeállítva, mindenki hozzáteheti azt, amit a sajátjának érez a sokszínű magyar kultúrából. Így egymás értékrendjét is jobban megismerve tud erősödni a közösség.
A program elején megemlékeztek Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila díjas író, szerkesztőről, aki idén lenne 100 esztendős. Írásaiban legfőképp a felnőtt-gyermek kapcsolat sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival foglalkozott. Egy rövid életrajzi film hozta közelebb az írót és munkásságát a jelenlévőkhöz.
Az est folyamán több magyar költő műve is elhangzott a résztvevők tolmácsolásában, ami emelte a program színvonalát. Erős Alfréd "Imádság", Pilinszky János "Marhabélyeg" és "Senkiföldjén", Horváth István "Tornyot raktam", Grecsó Krisztián "Amiből nekem kellene", Szabó Lőrinc "Lóci óriás lesz", mind elhangzott, mint a nürnbergi magyarok egyikének egy kedves műve.
Nem csak verseket adtak elő a közösség tagjai, hanem Ballasi Bálint életútja, története, pár műve is elhangzott, kiemelve a nürnbergi vonatkozásait, hiszen itt tanult a magyar irodalom első klasszikusa. A magyar festőművész, Orlai Petrich Soma munkásságát és Petőfi Sándorhoz való kapcsolatát mutatta be egy lelkes tagja a résztvevőknek, Keserű Katalin művészettörténész könyvén keresztül.
Az est végén kötetlen diskurzus alakult ki a hallottakról, meghitt beszélgetésekkel és egy kis harapnivaló elfogyasztásával zárult a program.
