Játékos ismerkedés az óhaza térképével
Helyes-e azt a kifejezést használni, hogy „magyar, mint idegen nyelv”, az argentínai magyarok között? Nagy dilemma, hiszen a magyar, ha nem is beszélik, semmiképp sem idegen: szüleik, nagyszüleik, dédszüleik nyelve. A nyelv iránti érdeklődést leginkább a gyökerek keresése és az óhaza iránti érdeklődés motiválja. Ezt az érdeklődést tudja segíteni az a játékos foglalkozás, amit Chaco tartományban tartott óráimon dolgoztam ki.
A képek között látható puzzle-térképet órai külhoni magyar foglalkozások számára készítettem. Töltsd le a játékot, készíttesd el egy nyomdában, és használd Te is bátran! A nyomdai minőséget itt találod.
A résztvevők, akik többnyire tudják, hogy felmenőjük honnan származott, képeket keresnek ki a településről és/vagy a felmenőjükről, és beküldik a tanulói csoportba. Egy táblázatban összegyűjtjük, hogy milyen családnevű emigránsok mely településről érkeztek. Rákeresünk, és egy alkoholos filccel megjelöljük a térképen az emigráns ősök eredeti lakóhelyét.
A játékos, kemény táblás puzzle-változatot későbbi látogatásaimhoz dolgoztam ki, amikor magyar közösségeket kerestem fel. A térképen a magyar címer mellett az ún. Sol de mayo, más néven Sol Inca, azaz Májusi nap, vagy Inka nap szerepel. Ezt a szimbólumot Argentína, Uruguay és Chile is nemzeti szimbólumként értelmezi. Az „Inka nap” előképe természetesen ténylegesen Inka, ezért a mai Peruban és Bolíviában is érthetik a kép szimbolikáját.
Az Inka napot La Platában alkotta meg bukott szabadságharc után elmenekült, Inka származású grafikus és aranyműves, Juan de Dios Rivera Túpac Amaru alkotta meg1813-ban. Ezen kívül felül félkörívben magyarul, alul egyenesen spanyolul a következő felirat: „Honnan jöttek nagyszüleink?“
A játékos foglalkozások eredménye egy térkép, amelyen kirajzolódik, hogy mely földrajzi régióból jöttek el a helyi magyarok ősei. Villa Ángela esetében például a magyarok többsége két régióból érkezett, egyrészt a Bánságból, (mind a román, mind a szerb területről), másrészt pedig Zemplénből és Beregből (a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területéről, de például Pácinból is jöttek, ami ma is Magyarország). Elvétve akad egy-két székelyföldi vagy budapesti család is.
A foglalkozás eredményét füzet formában is meg lehet szerkeszteni, mint pl. Villa Ángela esetében.
