A Himnusz születésnapján

A varsói szeniorok és diákok is megünnepelték a magyar kultúra napját

/ Marjai Éva /

A varsói magyar közösség fiatalabb és idősebb korosztálya is megemlékezett nemzeti imádságunk ünnepéről. Megismerkedtünk keletkezésének körülményeivel, műfaji sajátosságaival. Beszélgettünk személyes emlékeinkről a Himnusz kapcsán, s felelevenítettünk egy sor eseményt.

A varsói Liszt Intézet két alkalomnak is otthont adott januárban a magyar kultúra napja kapcsán. Elsőként a szeniorok találkozóján beszéltünk Kölcsey munkásságának legfontosabb állomásairól, a Himnusz jelentőségéről. Egy vetített képes előadás során kitértünk nemzeti imádságunk viszontagságos útjától a hivatalossá nyilvánításig. Műfaji kérdésektől, történelemszemléletről beszélgettünk. Áttekintettük az azóta eltelt években készült műalkotások sokaságát, melyeket ez a nagyszerű mű ihletett. A Divéky Adorján Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda diákjaival ünnepeltünk együtt 2022. január 22-én . A gyerekek is megismerték a reformkor nagy költőjének gondolatait, a Himnusz kalandos történetét. Szóba került számos sportesemény, amikor büszkén hallgattuk a győztes olimpikonokkal nemzetünk himnuszát.

A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc (1790–1838) költeménye, Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írta Szatmárcsekén. Először Kisfaludy Károly Aurora című lapjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben. A Himnusz szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. Magyarország 2012. január 1-én életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

A költemény műfaja óda, azon belül himnusz, tehát Istent megszólító fohászkodás. A műben a 19. század elején kibontakozó szellemi áramlat, a romantika ismertetőjegyei figyelhetők meg. Felépítése keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak a könyörgés fohászkodásként szólal meg. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2-3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6-7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a kérés, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy más néven a Rákóczi-induló is. A császári himnuszt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán magyarra fordította, de a közvélemény nagy része számára így is elfogadhatatlan maradt. Ennek egyik oka volt, hogy a megtorló kivégzéseket, mint az aradi vértanúkét is, a császári himnusszal fejezték be.

Kölcsey Ferenc a reformkor (az 1825 és 1848 közé eső időszak) nagy költőjeként ismert. A Himnusz 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című lapjában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak 1832-ben kiadott első kötetében a szerző által adott alcím már újra szerepelt. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színházban mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, azonban sokáig nem vált hivatalossá. A kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én mikor Ferenc József (1830–1916) császár Pesten megnyitotta az országgyűlést, egyfajta gesztusként a Himnusz hangjaira vonult be. Amikor 1903. március 15-én Ferenc József a pécsi kadétiskolába látogatott, a katonazenekar a rendnek megfelelően a császári himnuszt kezdte játszani, azonban a fogadására összegyűlt tömeg a zenekar hangjait a Himnusz hangos éneklésével nyomta el.

A magyar parlamentben a himnusz kérdése először 1901-ben vetődött fel, amikor Rátkay László képviselő tiltakozott amiatt, hogy „egy magyar nemzeti ünnepélyen miért zendül meg elsőnek az osztrák néphimnusz. Nem volt itt az osztrák császár; és ha még itt is lett volna: mivel egyúttal magyar király is, ott van a magyar himnusz, üdvözöljük azzal.” Rátkay 1903. április 23-án két paragrafusból álló törvényjavaslatot nyújtott be „az egységes magyar nemzet himnuszáról”, mellékelve a Kölcsey Ferenc által írt verset és Erkel Ferenc kottáját is, amelyet az Országgyűlés elfogadott, azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így az nem léphetett hatályba, viszont 1916. december 30-án a magyar koronázások történetében először (és utoljára) IV. Károly magyar király nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a Mátyás-templomba.

A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt is buzdította egy másik, „szocialista” himnusz megalkotására. Mindketten elhárították, mondván: jó a régi himnusz, nem kell új, meg van az már írva. A mű az 1950-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el.

A hivatalos nemzeti himnusszá válását csak a magyar alkotmány 1989-es módosítása hozta meg, melynek 75. §-a kimondta, hogy „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” – 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. A 2011-es Alaptörvénybe ez a paragrafus az Alapvetés I) cikkébe került változatlanul.

A magyar kultúra napján tartandó megemlékezés 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész ötlete volt, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989. januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak, többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.

A Magyar Éremkibocsátó Kft. 2021-ben 24 karátos aranyérmeket adott ki Sorsfordító Magyarok elnevezésű sorozatában. Az egyenként 1,2 grammos érméket Fritz Mihály tervezte, előlapjukon a Himnusz-kézirat első oldalának pontos mása, hátlapján Kölcsey Ferenc portréja látható. Mindössze háromezer példány készült, értékük a kibocsátás idején 75.000 Ft volt.

Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van, és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944. nyarán helyezték el a könyvtárban. Az örökösök 2017-ben megújították a letéti szerződést, és ez alapján továbbra is a nemzet könyvtárában maradhat, az egyezség szerint évente egyszer a magyar kultúra napján a közönség számára is láthatóvá teszik.

Források:

https://www.kolcsey.org/kolcsey-himnusz/tortenete/

https://www.oszk.hu/hirek/hymnus-eredetije-tovabbra-nemzeti-konyvtarban

http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Oda.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza

http://erkel.oszk.hu/tan/koelcsey-ferenc-himnusza-idegen-nyelveken

https://www.babelmatrix.org/works/hu/K%C3%B6lcsey_Ferenc-1790/Himnusz/pl/3324-Hymn

https://eletbenmaradnanak.hu/comics/kolcsey-ferenc-himnusz/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_alapt%C3%B6rv%C3%A9nye#Az_1989._%C3%A9vi_rendszerv%C3%A1lt%C3%A1s_alkotm%C3%A1nym%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1sa

https://cultura.hu/kultura/anekdota-estere-a-himnusz-esete/

https://hirado.hu/2015/01/20/a-himnusz-tortenete/

http://acta.bibl.u-szeged.hu/53713/1/aetas_2017_004_021-062.pdf