Az ünnepélyes megnyitón köszöntő beszédet mondott dr. Mark Spoerer, a Regensburgi Egyetem professzora, valamint dr. Szabó Dezső, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciáért felelős helyettes államtitkára, aki annak az öt tablónak a szövegét is írta, amellyel a német nyelvű anyagot kibővítették.
A Pestet és Budát egyesítő hidak mindig is meghatározóak voltak a magyar főváros életében. A hidak, amelyek alatt a víz összeköti a Duna két gyöngyszemét, Regensburgot és Budapestet. A magyar és a német kultúra számtalan területen érintkezik, ezért is választotta a Hungaricum–Ungarisches Institut a jelképének a budapesti Lánchídból és a regensburgi Kőhídból készített fotómontázst, amely szép manifesztációja e szövevényes kapcsolatrendszernek, egyfajta történelmi, kulturális, lelki köldökzsinórnak. Dr. K. Lengyel Zsolt, a Hungaricum–Ungarisches Institut vezetője, a Müncheni Magyar Intézet Egyesület Elnöke kiemelte, hogy a híd akkor híd, ha mindkét oldalról rálépnek, s át is mennek a másik oldalra.
Az Európai Utas Alapítványnak a főváros 200 éves történetét bemutató vándorkiállítását 2011 májusában, Magyarország soros uniós elnöksége idején az Európa-napon Strasbourgban mutatták be először angol és francia nyelven. Módos Péter, az alapítvány kurátora korábban elmondta, hogy a kiállítást eredetileg csak arra az alkalomra szánták, ám ott olyan sikere volt, hogy később Brüsszelben három helyen is bemutatták, majd Maribor, Ljubljana, Róma, Nápoly, Bukarest, illetve Szlovákia és Kárpátalja néhány települése adott otthont a tárlatnak.
A tablók méltán reprezentálják Budapestet és Magyarországot, megmutatják a jelent és a múltat is. „Azokat az évszázadokat, amelyek felnövesztették, Európa egyik különlegességévé tették” – ahogyan fogalmaz a Város, folyó, történelem (Európai Utas Alapítvány, 2015) címmel megjelent kötet előszava. A fotók beszélnek Széchenyi Istvánról és a reformkorról, a Dunába robbantott hidak megidézik a második világháborút, a dokumentumképek beszélnek a forradalomról, 1956-ról, az elszántságról, az élni akarásról.
A megnyitó után egy hangulatos állófogadáson folytatódott az eszmecsere.
A kiállítás november 12-ig látogatható, s a tervek szerint Németországban folytatja körútját.
A Német-Magyar Napok további programjáról az alábbi oldalakon tájékozódhatunk: Magyar-Német Napok, konferencia.
