Hungarológia a változó időben
A Müncheni Magyar Intézetről dióhéjban
A Müncheni Magyar Intézet Egyesület (Ungarisches Institut München e. V.) a magyarságtudomány művelésére és gyakorlati hasznosítására, valamint a magyar kultúra nyilvános bemutatására és terjesztésére jött létre 1962-ben. 2009-től, Regensburgba való átköltöztetése óta, két helyszínen működik, 2015-től pedig jogilag megkétszereződve tevékenykedik. A Regensburgi Egyetemhez csatlakozott tudományos részlege (Ungarisches Institut der Universität Regensburg) németül, illetve német irányban elsősorban felsőoktatási, kutatási, kiadvány-szerkesztési és könyvtári feladatokat lát el. A Regensburgban őrzött magyar hagyatéktár Németország egyik legértékesebb hungarológiai dokumentumgyűjteménye, amelyben számos személyi hagyaték, illetve sok – a nyugati magyar kulturális és tudományos élet szempontjából – fontos irat található.
A változatlanul müncheni székhelyű, korábban intézetfenntartó Egyesület a dél-német térségben jelentős lélekszámú magyar diaszpóra nyelvi és kulturális igényeinek kielégítésén fáradozik. Az egyesület részeként működik a Bajorországi Magyar Iskola. Regensburgban, Münchenben, Weidenben, Nürnbergben, Burghausenben, Ansbachban és Passauban zajlik hétvégi magyar nyelvoktatás gyermekeknek, amelynek célja, hogy szakképzett, elhivatott pedagógusok élményszerűen tanítsák a magyart mint származásnyelvet. Emellett magyar közösséget építenek az említett városokban.
Hungarológusszemmel
Az Müncheni Magyar Intézet munkatársainak tevékenységét meghatározza az az alapelv, amely szerint Magyarország mint állam és nemzet csak akkor érthető meg, ha belső szerkezetei mellett külső összefüggéseit is vizsgálják. E követelménnyel összhangban a rendezők arra kérték a magyarországi és bécsi meghívottakat, hogy előadásaikban tágabb kontextusba helyezzék mindazt, ami az intézeti beszámolókban a kutatási, felsőoktatási, kultúraközvetítési és könyvtárgyarapítási feladatokról elhangzott.
A szimpóziumon négy témakörben tartottak két-két előadást a szakemberek. Elsőként a Tudományos kutatás témájában az intézet vezetője, K. Lengyel Zsolt beszélt az intézet kutatási programjának hagyományáról és aktualitásáról, majd Balogh F. András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének igazgatója közvetítette Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársának gondolatait Magyarország kulturális diplomáciájáról és az 1990 utáni magyarságkutatásról.
A két előadás után rövid eszmecsere és szünet következett, majd a második témakörben az Egyetemi oktatásról Göllner Ralf Thomas, az intézet tudományos munkatársa tartott előadást Kisebbségek és kisebbségek védelme. Perspektívák és tapasztalatok a regensburgi egyetemi oktatásból címmel. Ehhez kapcsolódott Márkus Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék tagjának előadása a kisebbségi kérdésről a magyarországi felsőoktatásban.
Rövid vita és szünet után a Tudás- és információátadás témakörben Busa Krisztina, az intézet tudományos munkatársa bemutatta a regensburgi egyetemen, a Hungaricum szakon zajló magyar nyelvkurzusokat és az országismeret tantárgyat. Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya Nyelv és irodalom az európai magyarságtudományban címmel tartott előadást.
Végül, a Könyvtár és gyűjtemények témakörben Baumgartner Bernadette, az intézet tudományos munkatársa az intézet legértékesebb hungarológiai dokumentumgyűjteményét, a személyi hagyatékokat ismertette. Befejezésül Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának vezérigazgatója szélesebb távlatokban vizsgálta a patriotikumok kutatásának 21. századi értelmét.
