A hamiltoni márciusi ifjak

Közösségi megemlékezés a 48-49`-es szabadságharc és forradalomról, hamiltoni módra

/ Tifán Sára /
tifan.sara2024 képe
Kétszólamú furulya kísérettel, 1848. március 15-e borús, esős napján „Elindult szép hazájából” az akkori pesti lázadó ifjúság. Pontosan akkor, amikor Petőfi Sándor és fiatal értelmiségi barátai kirobbantották azt a forradalmat, amelyből megszületett a modern magyar nemzet.
Március 15-én született modern magyar nemzetMárcius 15-én született modern magyar nemzetMárcius 15-én született modern magyar nemzetMárcius 15-én született modern magyar nemzet

Március 15-e reggel a Pilvax kávéházban gyűltek össze a márciusi ifjak, ahol véglegesítették a 12 pontból álló követeléseiket, majd Petőfi felolvasta erre az eseményre írt verset, a Nemzeti Dalt. A Pilvaxból elindulva a Rozmaring Néptáncegyüttes fiataljait, vagyis az Orvosi Kar, a politechnikum diákjait és a jogász hallgatókat lelkesítették fel, majd a sajtószabadság elve alapján lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdáit, ahol kinyomtatták a 12 pontot.

A diák sereg csak gyűlt, ömlengett, ameddig lassan már ezren is lettek. A 12 pont sorsfordító elveket követelt, a fiatalság hangjai így küzdöttek, lelkesen: EGYENLŐSÉG, SZABADSÁG, TESTVÉRISÉG! A legkisebbek, vagyis a kis katonák egy Sarkadi Sándor „Fel” című és egy Weöres Sándor „Rajta, rajta…” című verssorokkal biztatták egymást, zászlót tartva, azt együtt, kiscserkészes kezekben lobogtatva.

Délután 3 órára népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeumnál, ahol tízezernél is többen gyűltek össze, és a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalt a Nemzeti Múzeumnál.  Innen vonultak a városházához, ahol a városi közgyűlés aláírta a 12 pontot.

A kiharcolt pontok aláírása után, a lázadó fiatalság Budán, a Buda és Pest közti hídon dacosan átkelve, a helytartó tanácsnál egyedi módon kikérték a politikai foglyok szabadon bocsátását. Ezt nem másként érték el a hamiltoni márciusi ifjak, mint egy Rozmaring szóló tánccal!

Este a Nemzeti Színház a Bánk Bánt tűzte műsorra. A felnőtt cserkész vezetők, vagyis az akkori színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra. A közönség követelésére félbeszakították az előadást, majd Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti Dalt, elénekelték a Himnusz, a Szózatot, a Rákóczi indulót és Erkel Ferenc “Hunyadi László” c. operájának népszerű áriáit – amelyek sorait a Bánk Bánk előadásból hátra maradt „Hazám-hazám” című tárogató dallal fejezték be.

Este Pest és Buda három színnel volt kivilágítva. Az utcákon a városi polgárság mindenhol azt kiáltotta: ÉLJEN A SZABADSÁG! ÉLJEN A SZABADSÁG! Az ablakokból nemzeti színű lobogók függtek, egész éjjel rend és nyugalom őrködött a város fölött. Európában egyedülálló módon, Pesten vér nélkül győzött a forradalom. 

A hidegrázós csendet majd azt megtörő lelkes, hosszú tapsot a magyar majd székely himnuszok csendesítették le. Még egy valami viszont hátra volt: az egész hamiltoni szabadságharc népének a színpadra kellett vonulniuk, majd rövid közös tanulás után már is egyhangúan énekelték a következő sorokat: „Megtanulom, megőrzőm, tanítom, továbbadom - A szüleim nyelvét, a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom!”.

Ugyanis Gyulai István „Örökségünk” című dalát fogja a teljes közösség feldolgozni a nyár végére – de ma megragadták ezt a gyönyörű ünnepi alkalmat, és megörökítettek egy részletet belőle. Ez a videó részlet, egy közösségi élményként zárta a színvonalas megemlékezést, ami egyben meg is erősítette a jelenlévőkben a magyar nyelv megőrzésének fontosságát, és a hamiltoni magyarok összetartását.

 

2025. március 16.  - Hamilton, Ontario, Kanada