1925-ben látta meg a napvilágot Debrecen városában. Ott is kezdte el, majd fejezte be orvosi tanulmányait 1941 és 1949 között. Gyermekgyógyászként kezdte meg gyakorlatát Budapesten, majd tagja lett annak a kardiológiai csapatnak, amely először hajtott végre szívkatéterezést, és gyermek szívműtétet a vasfüggöny keleti oldalán. Ahogy Ő mondta: “Kevesen tudják, de a kardiológia, mint sok más orvostudományi szakág, a gyermekorvoslásból indult ki.”
Az 1956-os forradalom hatására elhagyta szeretett hazáját és rövidesen megérkezett Kanadába. Torontóban kezdte meg munkásságát a St. Michael kórházban, ahol fiatal kora és friss bevándorló léte ellenére megkapta feladatul a kardiológiai osztály és a kardiológiai invazív laboratórium megszervezését és vezetését. Itt ő végezte el az első szívkatéterezést is. Mindezek mellett mint gyermekgyógyász is tevékenykedett, ami eredményeképpen a St. Joseph kórházban a gyermekgyógyászati osztály vezetőjének kérték fel, ahol később megalapította a Just For Kids alapítványt. Nem csak Torontóban folytatott praxist, hanem az észak-ontariói Timins városában is tevékeny munkát végzett.
“Ha valaki nekem azt mondja gyermekként, hogy felnőtt koromban Észak Kanadai indiánok pészmékerét fogom kezelni, akkor valószínüleg bolondnak néztem volna.” - Dr. Forbáth Péter
Kintről végzett közreműködésével került Magyarországra az első szívmotor. 1973-ban egy teljes orvosi csapat kíséretében tért vissza Budapestre, hogy az ottani kollégáknak is bemutassák a koszorúér bypass műtét menetét. 2001-2003 között az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke lett és ennek a szervezetnek a munkásságát utána is támogatta, ha lehetősége volt rá.
Nem csak mint orvos, de mint művészetet kedvelő is sokat tett a külhoni magyar művészek munkásságáért. Része volt Munkácsy Mihály, Krisztus Pilátus előtt című művének megtalálásában és Magyarországra történő visszajuttatásában. A magyar “Nyolcak” festőcsoport festményeinek összegyűjtésében is nagy szerepe volt. Saját gyűjteménye a legnagyobb számontartott Nyolcak gyűjtemény külföldön, aminek a sorsa még ismeretlen egyelőre.
Keresztény hitében is egy nagyon erős jellem volt. Kezdetekben és majd később is aktív tagjaként tevékenykedett a St. James katedrálisban, majd idővel rátalált a Szent Erzsébet magyar plébániára, ahol hihetetlenül sokat tett a magyar közösség előreviteléért. Mikor a templom költözni kényszerült, akkor is komoly munkát végzett az új hely keresésében.
99 éves kora ellenére szellemileg irigylésre méltó állapotban volt és leggyakrabban idézett mondat tőle, a “Miben segíthetek?”. Ez egy olyan kérdés, amit sokunknak, sokkal többet kéne ismételgetnie a mindennapok folyamán. Dr. Forbáth Péter, sokaknak csak Péter bácsi, egy olyan példaként járt előttünk, akit mindnyájunknak érdemes lenne követnünk. Legyen fő célunk nekünk is mások megsegítése, mert a felebaráti szeretetből származó kötelességünk teljesítése teszi ezt a világot egy élhetőbb hellyé.
