Érkezés után nem sokkal, a gyerekek egy interaktív színdarabot nézhettek végig, ugyanis a Vancouveri Magyar Színház, Szabó Szilvia "Szökevények" című művével lépett fel. Kicsik és nagyok figyelmesen nézték végig a darabot, majd mikor az előadásnak vége lett, a gyerekeket szólítottuk színpadra. Szavazással döntöttük el, hogy melyik díszlet tetszett nekik a legjobban, melynek eredménye az állatkert lett, ezért ott készítettünk közös fényképet velük.
A előadás után jelmezverseny következett, melyet meglepetésként a színdarabból megismert "Öko-kuka csapat" tagjai zsűriztek. Felsorakoztak a különféle jelmezes gyerekek, akikkel kicsit beszélgettünk arról, minek is öltöztek. Amíg a zsűri megbeszélést tartott, a gyerekek zsákbamacskát kaptak a részvételért. Végül a jelmezverseny első három helyezettje nagyobb ajándékban részesült.
Ezzel azonban még nem ért véget a móka, hiszen a busók is ellátogattak hozzánk, hogy közösen űzzük el a telet. Mielőtt azonban beléptek volna a terembe, a kisebb gyerekek megnyugtatására megmutattuk, hogyan is öltözik fel egy busó, illetve beszélgettünk arról, hogy miért érkeztek hozzánk, és mit szoktak általában csinálni. Amikor kicsit jobban megismertük őket, és már láttunk is egy-egy felbukkanó busó öltözetet az ajtóban, hangos kiabálással biztattuk őket, hogy jöjjenek be. A busók a hívásra nagy ricsajjal vonultak be, néhányuknál még kereplő, és csengők is voltak. Ezután a résztvevőkkel együtt népdalokat énekeltünk, és közösen eljártunk pár moldvai körtáncot, hogy megünnepeljük a tél távozását.
Végezetül, a vigadalom lecsendesülésével mindenki egy havat jelképező fehér papír szalagot kapott, melynek tűzbe dobásával próbáltuk megsemmisíteni a telet. Persze nem igazi tűzön, hanem a cserkészek lámpából, és fából összerakott hamis tábortüzénél.
Az egész esemény ideje alatt a gyerekeknek, és akár felnőtteknek is lehetősége volt gyönyörű farsangi, és busó maszkot készíteni, ezen kívül megkóstolhatták a finom szalagos fánkokat is.
