Október a magyar közösség számára mindig mozgalmas hónap Torontóban, hiszen a Magyar Örökség Hónap keretében egymást érik a kulturális programok, megemlékezések és találkozások. Az október 23-ai események után a hónap zárásaként a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége (HCBA) szervezésében került sor a hagyományos gálavacsorára, amely idén is különösen szívhez szóló hangulatban telt.
A gálát a Torontói Magyar Házban rendeztük meg, amely évről évre otthont ad ennek a rangos eseménynek. Az est szervezésében aktívan részt vettem ösztöndíjasként: személyesen kerestem fel több ’56-os túlélőt, akiket meghívtunk, hogy velünk együtt emlékezzenek meg a forradalomra. Igazán felemelő érzés volt találkozni velük és hallgatni történeteiket – mindannyian élő tanúi egy olyan korszaknak, amelynek értékei ma is irányt mutatnak.
A gálavacsora estéjére a teremdíszítésről is én gondoskodtam, igyekeztem olyan elegáns és ünnepélyes környezetet kialakítani, amely méltó volt az alkalomhoz. Az asztalok díszítése, a rendezett tér és a képekkel, zászlókkal kiegészített dekoráció mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vendégek számára különleges, meghitt hangulatot teremtsünk.
A rendezvényen Robi Botos, a világszerte elismert magyar–kanadai dzsesszzongorista adott csodálatos koncertet. Zenei előadása különleges atmoszférát teremtett: a dallamok nosztalgiával és reménnyel töltötték meg a termet, ami a közönséget levette a lábáról.
A gálavacsora egyszerre volt méltó megemlékezés és ünnep: a magyar közösség minden generációja együtt volt jelen, hogy kifejezze háláját és tiszteletét azok iránt, akik egykor a szabadságért küzdöttek. Számomra külön öröm, hogy részese lehettem ennek az eseménynek – szervezőként, közösségi tagként és magyarként.
