A vasárnapi szentmisét követően Soós Viktor Attila és Szalai Viktor előadást tartottak Katolikus emigráció „Győrből” a nagyvilágba címmel. Az előadás keretében bemutatásra került az idén az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola gondozásában megjelent Útkeresés két korszak határán. A Katolikus Szociális Népmozgalom 75 évfordulójára (szerk.: Klestenitz Tibor / Soós Viktor Attila / Petrás Éva) című kötet.
Soós Viktor Attila történész előadásában elsőként felvázolta az 1920-as trianoni békeszerződés utáni politikai helyzetet, amikor is kérdésként merült fel, hogy miként lehet segíteni a határon túlra került magyar testvéreket és hogyan lehet életre kelteni a Csonka-Magyarországot. Ebben a nehéz korszakban nőtt fel egy olyan világi és egyházi személyekből álló értelmiségi nemzedék, melynek tagjai közéleti és politikai kérdésekről felelősen gondolkodva részt vettek a Keresztény Néppárt munkájában, és ennek részeként már a két világháború között sajtótermékekkel (pl. katolikus napilappal) jelentkeztek. Kiemelendő az ehhez a nemzedékhez tartozó egyházi személyek közül Közi Horváth József, aki 1943-44-ben kiállt a parlamentben az elvek és az igazság mellett.
Az előadó kiemelten szólt az 1943. augusztusi győri titkos találkozóról, mely azzal a céllal jött létre, hogy a nemzeti érzelmű, közéletről felelősen gondolkodó egyházi és világi személyek az egyházi társadalmi tanítása szerint diskurzust folytassanak arról, hogy miként lehet megújítani a magyar társadalmat és politikát. 1943 nyarán ugyanis az ország politikai és közéleti vezetői számára már világos volt, hogy Magyarország nem fog győztesen kikerülni a világháborúból.
A találkozón, melynek házigazdája Apor Vilmos püspök volt, a fentebb említett nemzedék 20-25 egyházi és világi tagja vett részt, köztük Apor Vilmos, Közi Horváth József, Kovrig Béla, Kerkay Jenő, Kiss Szaléz és Beresztóczy Miklós. Köztük volt az akkor még zalaegerszegi apátplébánosként működő Mindszenty József is, aki 1945-től esztergomi érsek lett. Egyházi részről Apor Vilmos püspök, világi részről pedig Kovrig Béla szociálpolitikus, szociológus vezette ezt a mozgalmat.
A találkozót követően kiáltvány született, majd a résztvevők reménnyel várták, hogy valami új indulhat el az országban. A keresztény nemzeti kötődésű pártok kibontakozóban voltak ugyan, de a Kommunista Párt megakadályozta ezeket a folyamatokat. Elkezdődtek az internálások, a diktatúra vezetése minden erőfeszítést megtett, hogy megfigyelje, lejárassa és bomlassza ezeket a közösségeket. Sokan emigrációba kényszerültek, melynek során olyan égető kérdések merültek fel, mint hogy miként lehet menteni a menthetőt és megőrizni a magyarságot és a keresztény hitet.
Az 1956-os események reménykeltőek voltak az emigrációban élők számára; bíztak benne, hogy a kommunista diktatúrát maga mögött hagyhatja az ország, ezáltal megnyílik az újrakezdés lehetősége és azt folytathatják, ami 1945-47-ben félbeszakadt. Ehelyett kegyetlen megtorlás következett: több száz forradalmárt sújtott halálos ítélet, az egyházi személyek ellen politikai perek kezdődtek. Ilyen történelmi körülmények közepette kellett felismerniük, hogy az emigrációban kell megszervezniük a közösségeiket, segíteniük a rájuk bízottakat és továbbadniuk a hitet, hogy megmaradjon kereszténységük, magyarságuk és hazaszeretetük. Az emigrációba kényszerültek közül sokan már nagyon idősek voltak, amikor a rendszerváltás bekövetkezett, mások pedig nem térhettek haza vagy sajnos már nem érték meg ezt a történelmi fordulatot.
Az előadás keretében a közönség megismerhette az Útkeresés két korszak határán. A Katolikus Szociális Népmozgalom 75 évfordulójára c. kötetet, mely a második világháborút követő időszakban tevékenykedő keresztény gondolkodású közéleti szereplők szellemiségét idézi meg, valamint szintén a Közi Horváth József Népfőiskola kiadásában megjelent Emlékek a táborokból. Harangozó Ferenc és Mészáros Tibor GULÁG-rabok megpróbáltatásai (2017) c. kötetet, mely azt mutatja meg, hogy milyen sors vár egy nemzetre, ha elveszíti szuverenitását.
Szalai Viktor rámutatott a két kiadvány közös vonásaira: Legyen szó akár a gulág megpróbáltatásairól vagy az emigrációs küzdelemről, ezek az emberek – távol a családtól és hazától – soha egy pillanatra sem veszítették el az Istenbe vetett hitüket. Az adott számukra reményt, hogy Magyarország egyszer majd szabaddá válhat.
Gondolva a jelen kor küzdelmeire, a két előadó zárszóként felhívta mindannyiunk figyelmét arra, hogy ma is nehéz helyzet van, ma is kihívások előtt állunk. Kérdés: hogyan tudjuk megőrizni kereszténységünket és magyarságunkat, nemzeti kötődésünket? Útmutató lehet számunkra a pápák szociális kérdésekben adott tanítása, valamint emellett fontos ápolni a kapcsolatot a gyökereinkkel, az anyafölddel. A kötetekben bemutatott személyek életrajzaiból és tanításából reményt és bátorságot meríthetünk a jelen kor küzdelmeihez.
Fotó: Káldy Márton
