Együtt, Árván.

Tomcsányi János domborművének avatása

/ Korodi-Vass Lóránt /
korodi.vass.lorant képe
A történelmi Árva vármegye egykori településén, Pekelniken (ma Piekielnik), ünnepélyes keretek között avatták fel Tomcsányi János domborművét. A falu azon kevés hegyi település közé tartozik, amely az egykori Magyar Királyság határvidékeként a mai Lengyelországban található és mai napig rendelkezik magyar gyökerekkel.
pekelnik tomcsányi jános krakkó lengyelországi magyarok győrfi lajospekelnik tomcsányi jános krakkó lengyelországi magyarok győrfi lajospekelnik tomcsányi jános krakkó lengyelországi magyarok győrfi lajospekelnik tomcsányi jános krakkó lengyelországi magyarok győrfi lajos

De ki is Tomcsányi János, miért fontos ez nekünk? És nekik? 

Az akkor még magyar korona alá tartozó, ám többségében már akkor lengyel többségű falu szülötte kiemelkedő szerepet játszott a magyar és lengyel kultúra közötti szellemi kapcsolatok megerősítésében, hiszen nemcsak műfordítóként, hanem publicistaként és oktatóként is fontos alakja volt a két nép kulturális közeledésének. Vidéki tanítóként számos oktatásügyi cikket írt, a századelőn pedig a kultuszminisztérium tisztviselőjeként tevékenykedett. Lengyel nyelvtudásának köszönhetően nem más, mint az akkori belügyminiszter lengyel referense is volt. Remek példája annak, hogy a vegyes vidékek gazdag nyelvi és néprajzi régiókként nem hogy zavart, mintsem inkább előnyt jelentenek az interkulturális kommunikációban – ez pedig különösen igaz Közép-Európa mai nemzetállamaira is.

A templomi szertartást Zbigniew Hopciaś helyi plébános vezette, majd Gerencsér Tibor krakkói magyar főkonzul méltatta Tomcsányi János munkásságát. Beszédében kiemelte, hogy Tomcsányi számos lengyel szépirodalmi mű magyar fordítását készítette el, ezzel hidat építve a magyar és lengyel gondolatvilág között; egyik legfontosabb fordítása az irodalmi Nobel-díjas Władisław Reymont Parasztok című regénye. De nemcsak műfordító, hanem a kor kulturális polihisztoraként szellemi hídépítő, hozzájárulván a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok megerősítéséhez.

Az ünnepségen részt vett Győrfi Lajos szobrászművész is, a dombormű megmintázója. Az alkotó személyes kapcsolata is különleges, hiszen lengyel felesége és múzsája révén szoros szálak fűzik a lengyel kultúrához. Az ő neve más műalkotások révén is ismerős lehet, és ha már október, ő alkotta a budapesti Corvin mozi előtt álló, fegyveres Pesti srác szobrát is, amely immár közel 30 éve emlékezteti az arra járókat a magyarok szabadságszeretetére.

Az avatási ünnepség igazi kulturális találkozó volt, ahol minden korosztály képviseltette magát a régió hagyományos viseletében. A szabadtéren és templomban felcsendülő helyi népzene hangjai tovább fokozták a hangulatot, egy olyan eseményen, amely tökéletesen ötvözte a történelmet, a kultúrát és a közösséget.