A SVUNG – Bécsi Magyar Színkör a Pygmalion Theaterben
Telt házzal mutatták be a Bécsi Magyar Színkör új darabját, a Monarchia Mulatót, amelynek szövegét Rejtő Jenő és Karinthy Frigyes kabaréjeleneteinek felhasználásával Pohl Balázs írta.
Különleges élmény Bécsben magyar nyelvű színházi produkciót látni, amelynek kivételes voltát az is erősíti, hogy a Svung az egyetlen magyar nyelven játszó, és hétről hétre próbáló színtársulat, akik Pohl Balázs vezetésével együttműködnek a Pygmalion Theaterrel, így teremtve meg a fellépések lehetőségét. S az, hogy egy magyar, amatőr társulat bekerülhet a bécsi színházi élet körforgásába, önmagában már figyelemreméltó eredmény.
Minden bizonnyal felkapjuk a fejünket, ha meghalljuk a frissen bemutatott színdarab címét, s az előadás során elhangzó felkiáltások is ("Gyerekek, nem eshet szét a Monarchia!") fricskaként értelmezhetőek: mintha egyszerre lenne a darab bohózat egy régmúlt világról, és rántaná le a leplet a valós színkör küzdelmeiről. Hiszen a tét: a darabban és a valóságban is a társulat fennmaradása.
A darab egy képzeletbeli város mulatójában játszódik, s a cselekmény a társulat fennmaradásért folytatott küzdelmét állítja a középpontba. Miután kiderül, hogy a mulató bérleti költségét annak tulajdonosa duplájára emeli, a társulat tagjai kétségbeesésükben elhatározzák, hogy elrabolják a környék dúsgazdag özvegyének, Benőinének unokahúgát, hogy a váltságdíjból ki tudják fizetni a bérleti díjat Zádornének. Mindeközben a mulató társulati életébe kaphatunk bepillantást: a színen föltűnik a rendezés kérdéseiben vacilláló igazgató, aki tanácstalanságát titkárnőjével osztja meg, s közben úgy tesz, mintha a színház egyik alkalmazottjának konkrét ötleteivel egyáltalán nem foglalkozna; találkozunk a nemtörődöm titkárnővel, aki kibújik a felelősség alól, vagy a bolondos színésznővel, aki mintegy a társulat „félkegyelműje” állandóan belelocsog a párbeszédekbe, és láthatjuk a társulat hangadóját, Ignácot is, aki kiterveli az emberrablást, majd következetesen próbálja végigjátszani az emberrabló szerepét, sikertelenül.
A cselekmény fő szála mellett mellékjelenetekben ismerkedhetünk meg az egyes karakterekkel, azok múltjával, így például Benőinével, akiről egy Rejtő-átiratban tudhatjuk meg, milyen ügyletekbe bonyolódott korábban. A jeleneteket színesítik a két világháború közötti magyar és német nyelvű sanzonok, kuplék, amelyek hol szervesen illeszkednek a cselekmény fonalához, hol az adott karakter jellemábrázolását erősítik. Az élőzenével kísért (Ablonczy Bertalan) dalok a színdarabnak sajátos hangulatot kölcsönöztek, s erősítették a „színház a színházban” élményt, azaz: a nézők egyszerre lehettek részesei a társulatról szóló előadásnak, valamint egy, az eljátszott társulat tagjai által színre vitt darabnak.
Az előadás nagy erénye, hogy a SVUNG tagjai (s itt ki kell emelni a főszerepet alakító Körömi Csongort, vagy Bajka Kinga Csengelét, de a Mollyt alakító Fazekas Csillát is, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasát), nagyszerűen formázták meg adott karaktereiket, s a helyzetkomikumok érzékeltetésével lendületet adtak a darabnak.
A bemutató jó hangulatát az is jelzi, hogy az egyes dalokat tapssal kísérte a közönség, s nem maradt el a hangos kacagás sem.
S igen, a Monarchiát meg lehet menteni: humorral, jó kedvvel és egy merész ötlettel, no meg egy csipetnyi bolondsággal!
A színdarabról az ORF honlapján is lehet olvasni itt és itt.
MONARCHIA MULATÓ, avagy Sag schon, Igen!
SZEREPLŐK: Ambrus Gyöngyi, Bajka Kinga Csengele, Blaskó Katalin, Fazekas Csilla, Varga Ágnes, Ablonczy Bertalan, Körömi Csongor, Pohl Balázs, Sebestyén Kristóf
Pygmalion Theater
Előadások: Június 1., 2., 3.
